Vörösfülű ékszerteknős

Teknős etetése: fontos a változatos étrend Az ékszerteknős helyes táplálásának főbb alapszabályai közül az egyik legfontosabb, hogy ne legyen egyoldalú az etetése. Nagyon fontos tápanyagot tartalmaz a hal, a csiga (házzal vagy ház nélkül), a giliszta, a szúnyoglárva, a vízibolha és a tubifex egyaránt. Ezen fehérjeforrások közül úgy válogassunk, hogy figyelembe vesszük az állat méretét, ugyanis egy kifejlett ékszerteknőst vízibolhával jóllakatni képtelenség. Szívesen fogyasztják még a kagylókat, garnélarákot, tengeri halat, pulyka-, és marhahúst is. Vigyázat! A kereskedelemben kapható teknőstakarmány kizárólag táplálék-kiegészítőként adható!
Ne legyen egyoldalú az ékszerteknős étrendje. A teknős vitaminigénye A következő alapszabály a megfelelő mennyiségű kalcium és vitamin bevitele. Egyes élelemfajták ezek kiegészítésére szorulnak, de valamikor ez sem elég, ugyanis egyes vitaminok felszívódásához ultraibolya fényre (napfény), vagy ilyen fényt sugárzó lámpákra van szükség. Növényi eredetű táplálék Harmadik alapszabály az, hogy a kifejlett állat élelmének nagy részét növényi táplálék tegye ki. Itt is az első szempont a változatosság! Szívesen fogyasztja az átokhínárt, a pongyolapitypangot, a parajt - ebből keveset -, banánt, káposztalevelet. Joggal teszi fel a gazdi a kérdést, hogy mennyit kell ennie egy teknősnek. Erre egyszerű a válasz. Egyszerre mindig csak annyit adjunk, amennyit pár percen belül elfogyaszt, ezért inkább naponta kétszer kis adagokat adjunk, mint egyszer egy nagyot. Tévhit, hogy a teknősnek elég egyszer vagy kétszer ennie egy héten. Az így táplált állatoknál igen hamar jelentkezik a vitaminhiányos állapot, illetve az alultápláltság tünetegyüttese. Helyesen úgy etetjük a teknőst, ha hetente körülbelül 2 böjti napot tanunk.

Forrás: haziallat.hu

Vombat

Tápláléka elsősorban kemény, szívós levelű fűfélékből áll, de kiásott gyökereket is szívesen fogyaszt.

Forrás: Wikipédia

Víziló

A víziló a nappali órákban szívesen hempereg és alszik a sekély vízekben és sárban. Éjjel pedig a közeli füves térségeken legelészik. Elsősorban növényekkel táplálkozik, fűvel, lehullott gyümölcsökkel és falevelekkel. Más nagy emlőssel összehasonlítva a víziló aránylag mértékletesen eszik, naponta kb jó 40 kg füvet fogyaszt el, de ennek ellenére az étrendje elegendő, mivel nagyjából tétlen nappali életmódot folytat.

Forrás: haziallat.hu

Vidra

Tápláléka változatos lehet, de döntően halakból, emellett kétéltűekből, rákokból, esetleg pézsmapocokból és egyéb rágcsálókból, olykor gerinctelen állatokból – kagyló, nagyobb, vízben élő rovarok, rovarlárvák – áll. Az elfogyasztott halak mérete, faja adott vízterülettől függ, de általában a kisebb, úszás közben könnyen elfogyasztható, tömeges fajokat zsákmányolja. Esetenként jóllakottan, játékból is halászik.

Forrás: halcatraz.hu

Varjú

Főleg rovarokat, kisebb emlősöket, madarakat és dögöket eszik, de nem veti meg a növényi eledelt sem. Mindenevő és dögevő viselkedése a kormos varjúéra hasonlít. A rokonához hasonlóan, a dolmányos varjú csőrébe veszi a puhatestűt vagy a rákot és a magasban elereszti, hogy az a talajra érve széttörjön. A skótoknak van egy régi megnevezésük az ilyen módon felbontott tengerisünökre, crow's cups, ami magyarul azt jelenti, hogy „varjak csészéi”. A tengerpartokon a sirályok, kárókatonák és egyéb tengeri madarak tojásait lopkodja; a tojásért a lundák (Fratercula arctica) fészkelőüregébe is bemerészkedik. Kisebb emlősökre és madarakra aktívan vadászik. Előszeretettel fogyaszt dögöt és ember által kidobott hulladékot. Amikor több táplálékhoz jut, mint amit megtud enni - főleg hús és csonthéjas termés esetében -, akkor a fölöst elrejti; a rejtekhely lehet: esőcsatorna, virágcserép vagy bokor alatti talaj. A húsra rovarok is jöhetnek, emiatt a varjú plusz eleséghez fér. Az egymástól való lopások sem ritkák; ha az egyik varjú táplálékot rejt el, egy másik megfigyelheti és amikor a tulajdonos elrepül, a tolvaj „betör” az éléskamrába.

Forrás: Wikipédia

Vakond

A vakond rovarevő – húsevő. Táplálékai: giliszta, cserebogárpajor, csiga stb. Akinél már végeztek pusztítást a pajorok, az tudja, hogy akár évtizedek óta hatalmas termést adó málnabokrokat is képesek néhány év alatt teljesen tönkretenni a gyökerek szétrágásával. A vakond testsúlyának megfelelő mennyiséget vagy még annál is többet eszik naponta, hogy a sok túrással járó energiaveszteséget pótolja. A vakond tehát rengeteg táplálékot igényel, így csak ott lehet jelen, ahol ebből sok van!

Forrás: percekalatt.hu

Vadkacsa

A vadkacsák mindenevők. Mivel a legtöbb vadkacsa vízközelben él (tavak, folyók, folyótorkolatok és halastavak), bőséges növényi anyagokat iktatnak étrendjükbe. Ezekhez a táplálékokhoz hozzá tudnak jutni, illetve ezek a szükséges tápanyagokban gazdagok. A vadkacsák nem válogatósak, étrendjük füvet, tavi növényeket, szágót, bogyókat és különféle magvakat tartalmaznak. Olykor természetes magvakat is esznek: vadrizset, ami mocsaras rizsföldeken terem. Még a legnagyobb mértékben növényevő kacsák is ragadozó életmódra váltanak a párzási időszak idejére. Végtére is, szükségük van az emelkedett fehérje szintre, hogy növelljék az erejüket. A kacsák minden olyan állati eredetű táplálékot megesznek, amit könnyen el tudnak kapni. Ezen finomságok közé tartoznak a rovarok (legyek vagy szúnyogok), meztelen csigák, ebihalak, halikra, kisebb gerinctelenek (gerinc nélküli) állatok, puhatestűek (csigák), rákok (rákfélék), férgek, kisebb békák, fürge csellék.

Forrás: haziallat.hu

Vadgalamb

Vadmadáreleséget vagy nagypapagáj eleséget szívesen fogyaszt.

Vaddisznó

Mindenevők, növényi, és állati eredetű táplálékot is fogyasztanak. Táplálkozási viselkedése a túrás. Éjszaka táplálkoznak. Az állati eredetű táplálékhoz túrással, dögevéssel vagy vadászattal jutnak hozzá. Fogyasztanak madarakat, tojásokat, kisemlősöket is. Bőséges makktermésű években főként makkot esznek, de ha ez nem adott, akkor a mezőgazdasági termények fogyasztása növekszik. Minden elhullott állatot elfogyasztanak, még saját fajtársaikat is, viszont családtagjaik tetemét nem falják fel. Esők után gyakorta felkeresik a réteket, legelőket giliszták után kutatva.

Forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/10968

Tyúk

Egy 2 kg-os tyúk napi takarmányszükséglete 10-12 dkg. A növendékállatoké és a bőven termelőké valamivel több. A szemestakarmányok a tyúk legtermészetszerűbb takarmányai, kevés fehérjét és sok szénhidrátot tartalmaznak, önmagukban a hízóállatok nevelésére alkalmasak. A tojótyúknak több fehérjére van szüksége, ezenkívül legfőképp kalciumra és foszforra. A kukorica a leggyakrabban etetett takarmány, fehérjében ( 9-10% ) és rostban szegény, de sok keményítőt tartalmaz, a tyúk számára könnyen emészthető. A zsírt lágyítja, a bőrt és a zsírt sárgítja. A sárga kukoricától lesz sárga a tyúk bőre, sárgább a tojássárgája, pigmentjeinek egy része átalakulhat A vitaminná, ami előnyös a tyúk vitaminellátása szempontjából. Zsírtartalma fontos a növekedéshez, tojásrakáshoz. A tyúk tápjában 40-70 %-ban használatos. A búza a kukorica után leggyakrabban használt takarmány, energiatartalma megközelíti a kukoricáét, azonban fehérjetartalma a gabonafélék között a legmagasabb ( 12-14% ). Ha csak búzával etetünk, az rontja a tojástermelést, csökkenti a tojások tömegét. A tyúk tápjában 30-50 %-ban használhatjuk. Az árpa fehérjetartalma magasabb és biológiailag értékesebb, mint a kukoricáé. A tavaszi árpa jobb a tyúk számára, mert kevésbé rostos, mint az őszi árpa. Tojótyúkokkal 30%-ig etethető. A zab fehérjetartalma a legértékesebb, főleg tenyészállatok számára fontos, mivel az ivari életet serkenti. A tojástermelésre is jó hatással van, csíráztatva kiváló vitaminforrás a tyúk számára. 5-15 %-ban etethető. A napraforgó fontos fehérjeforrás a tyúk számára, fehérjetartalma 40% körüli, felnőtt állatokkal szemesen is etethető. Jó hatással van a tojástermelésre és a tollfejlődésre, 10-15 %-ban etethető. A korpa sok nyersrostot tartalmaz, ezért 20%-nál több nem adható a tyúknak. A korpát ne etessük szárazon, inkább kevés vízzel „morzsalékosra” keverve. Jó foszfor és B vitaminforrás.

Forrás: tyukudvar.blog.hu

Tücsök

A házi tücsök mindenevő, gyümölcsöt, halott rovarokat, kenyeret. A mezei tücsök: növényi anyagokkal táplálkozik, de kisebb rovarokat is megeszik.

Forrás: valaszok.net

Törpenyúl

Alapeledelük a széna. A benne található rostok segítik az emésztést és a fogkopást. Ezenkívül napi két kis marék magkeveréket vagy speciális bolti tápot is előszeretettel fogyasztanak.

Forrás: szabadsag.ro

Törpeharcsa

Gerinctelen állatokat, rákokat, valamint békákat zsákmányolnak. Nagyobb példányai az apró halivadékot is elkapják. Fogyasztják a békés halaknak szánt csalikat, a csemegekukoricát és bojlit is. Az azonos nagyságú állatok kis helyen, nagy tömegben összegyűlhetnek és egymást figyelve pihennek és táplálkoznak. Ha egyikük táplálkozásba kezd, akkor többi is aktív keresgélésbe kezd, megnézve mit eszik a társuk. Képesek még személy szerint is ismerni egymást az egyéni illatok alapján.

Forrás: horgasz.hu

Tokhal

A kifejlett tokok táplálékát főként fenéklakó gerinctelen szervezetek alkotják, de néha kisebb halak is szerepelnek étlapjukon. Egyes megfigyelések szerint kedvelik a fiatal botos kölöntéket.

Forrás: ezustto.hu

Tigris

A leghatalmasabb emlősök, mint az elefánt, bivaly és talán egynéhány ragadozó kivételével minden állat joggal félhet tőle. A tigris megtámadja a legnagyobbat, de beéri a legkisebbekkel is. Előszeretettel vadászik Dybowski-szarvasra, hosszúfarkú gorálra, pézsmaszarvasra, de az örvösmedvét és a farkast is elkapja. Kedvenc tápláléka a vaddisznó, pedig annak egyedei 350 kg-ot is nyomhatnak, agyarrá nőtt fogaikkal, pedig mély sebeket ejthetnek. Ha északon télen kevés a táplálék, még az egereket, békákat sőt a rovarokat se veti meg. Lazac vonulásának idején a tigris lazacot is eszik. Nagyobb madarakat (pl.: páva), hüllőket is elkap.

Forrás: Tigrisek táplálkozása