Hangyászsün

A hangyászsünök teste henger alakú, zömök, fejük csőrszerű nyúlványban végződik, mely tulajdonképpen a kacsacsőrűek módosult csőrképződményének tekinthetők, mely a táplálkozási mód (hangyaevés) miatt alakult ki. A csőr végén szűk szájnyílás van, melyből vékony, féregszerű nyelvüket képesek kiölteni. A nyelvet a nyálmirigyek állandóan ragadós váladékkal látják el, a hangyák gyors és biztos felnyalása érdekében. A felső állkapocs valamivel hosszabb, mint az első, és a csőrképződmény végénél találhatók a kis, tojásdad alakú orrnyílások. A szájüregben természetesen fogakat nem találunk, az állat rágásra sem képes. Ez az egyetlen emlős, aminek nincsenek fogai. Helyette a szájpadlásról nyúlnak le szarutüskék, melyekkel már elkezdik a rovarok kitinpáncéljainak szétmorzsolását.

Kacsacsőrű emlős

A kacsacsőrű emlős a víz alól gyűjti táplálékát – rákokat, vízi rovarokat, kisebb halakat. Kitűnően úszik; élete nagy részét a vízben tölti. Üregeit a vízfolyások partoldalába vájja; ezek bejárata a hódokétól eltérően a víz szintje fölött van.

Koala

A koala majdnem kizárólag eukaliptuszlevelekkel táplálkozik. A vombathoz hasonlóan, a koalának is igen lassú az anyagcseréje a többi emlőshöz viszonyítva. Naponta kb. 20 órát mozdulatlanul töltenek, az idő nagy részében alszanak is. A nap minden szakában, de főleg éjjel esznek. Egy átlagos koala naponta 500 gramm eukaliptuszlevelet fogyaszt el, finom pasztává rágva lenyelés előtt. A koala többféle eukaliptusz levelet is eszik, de határozottan előnyben részesít néhány fajtát.

Forrás: elte.hu

Kígyó

Az óriáskígyók általában csak a kis emlősöket falják föl és csak nagy, hatalmas példányok vetemednek néha arra, hogy malacokat vagy borjukat, vagy esetleg a kisebb szarvasfajtákat (aminő például a muntják) megtámadjana. Edenben a nagy emlősöket és az embert sohase fenyegeti az a veszedelem, hogy az óriáskígyó fölfalja és maguk a benszülöttek is határozottan állítják, hogy az óriáskígyó még a kis gyermekeket s támadják meg.
Fölmerül azonban a kérdés, hogy miképpen nyelhetnek el a kígyók olyan állatokat, amelyek kétszer-háromszor is vastagabbak, mint maguk a kígyók?...

Hogy ezt megérthessük, tudnunk kell mindenek előtt, hogy a kígyó nyállal vonja be zsákmányának fejét, hogy így síkos legyen és jobban csusszék lefelé. Az áldozatát ugyanis mindig a fejénél kezdi „magába szívni” – illetőleg lenyelni – s eközben a farkával körülgyürüzött falatot egyre tolja lefelé. Ugyanekkor az alsó állkapcsa hihetetlen módon kitágul, mintha csak gummiból volna s mialatt a kígyó nyel, mindakét állkapcsak egyre dolgozik és folyton lejebb és lejebb szorítja az összetört csontu lágy tömeget…. Egy-egy ilyen kiadós lakoma után hihetetlen hosszu ideig birják a kígyók a koplalást; némelyik két évig is koplalt a fogságban és semmi kárát se vallotta ennek a hosszu bőjtnek, nem ugy, mint az ember, akit már négy-öt napi éhezés is megöl!

forrás: huszadikszazad.hu

Keszeg

Mindenevő faj. Különféle vízinövényeket, azok törmelékeit, magvakat, férgeket, rovarlárvákat, alsórendű rákokat fogyaszt.

Hát a keszeg mit eszik?

„Hej, halászok, halászok!
Merre mén’ a hajótok?
Törökkanizsa felé,
Viszi a víz lefelé.

Hej, halászok, halászok!
Mit fogott a hálótok?
Nem fogott az egyebet,
Vörösszárnyú keszeget.

Hát a keszeg mit eszik,
Ha a bárkába teszik?
Nem eszik az egyebet,
Csak szerelem gyökeret.”

/magyar népdal/