"Madaraink fő tápláléka a fakéreg alatt megbújó (különböző fajhoz tartozó) lárva. A lárvák úgy kerülnek a fába, hogy petéket injektálnak az imágók a kéreg alá, ahol aztán a kikelt lárva élni és növekedni fog, de legfőképpen táplálkozni a fa szöveteivel. Na, itt jön harkályunk, és elkezdi kúszás közben tesztelni a fát. Ide kopp, oda kopp, aztán hallgatózás. Keresi a lárva mocorgásának hangját. Ha meghallja, akkor nekiáll kibontani a fakérget annyira, hogy hozzáférjen a csemegéhez. Akkor sincs probléma, ha csak a járatig jut, és a lárva beljebb van. Előveszi csodafegyverét: a nyelvét! Persze ez is speciálisan módosult. A nyelv vége pár centi hosszan tűszerűen keratinizálódott, rajta nagyon sok apró sörtével, ami úgy viselkedik, mint egy lándzsa: ezzel szó szerint felnyársalja a lárvát. A nyelv hosszan kiölthető, kicsit hasonlít a rugós centihez, így nincs probléma, ha a járatban még egy kicsit nyelvészkedni kell."
Forrás: Harkályok - Kapanyél
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése