Zsákmányként étlapjukon elsősorban sáskák, mindenféle kisebb rovar és pókok szerepelnek, de elfogyasztják a rágcsálók újszülött kicsinyeit és a fiatal gyíkokat is.
A kis gyíkok a kikelés után azonnal önállóan táplálkoznak, apró rovarokat, lárvákat zsákmányolnak. Ivarérettségüket két évesen érik el.
A zöld gyíkok október elején-közepén húzódnak fagymentes helyekre, földalatti üregekbe, elhagyott vakondjáratokba, gyökerek közé telelni.
A zebrapinty táplálékának négy fő alkotóeleme van: magok, magkeverékek, zöldeleségek, lágyeleségek, ásványi anyagok.
A zebrapintyek kedvelt csemegéje a fürtös köles. Ezt felakaszthatjuk a kalitkára (kb. 20 cm hosszú) és a madarak kedvükre csipegethetnek belőle. Külön jó benne, hogy a természetes táplálékszerzéshez hasonlóan juthatnak így hozzá madárkáink e finom csemegéhez.
Nagyon fontos, hogy ne etessünk régi, poros esetleg gombás magvakat a madarakkal, mert az komoly betegségek kialakulásához, esetleg pusztuláshoz is vezethet. Mindig azonos, megbízható helyről vásároljuk az eleséget.
Nyáron a zerge a legjobb, a legízesebb és legzamatosabb alpesi növényeket eszi és ezek közül is azokat, amelyek közel a hó határához nőnek, azonkívül megeszi a magasságban tenyésző bokrok fiatal hajtásait és sarjait, a havasi rózsát és a tűlevelű fák hajtásait. Jól táplált zerge hamar hízik, zsírrétege nagyszerű tartalék a téli inség napjaira; késő ősszel és télen meg kell elégednie azzal a fűvel, ami a hó alól kilátszik, valamint mindenféle mohával és zuzmóval. Ilyenkor rágja le a tűlevelű fák rügyeit is, különösen a fehérfenyőét és a kúszófenyőét. Úgy látszik, hogy a só éppúgy mint a többi kérődzőnek, neki is nélkülözhetetlen; ivóvízre ellenben nincs okvetlenül szüksége és valószínű, hogy szomjúságát a levelek harmatjával oltja. A tél a zergék számára is számtalan veszélyt rejteget, mindenek előtt táplálkozási gondokkal kell küzdeniök. Ahol szénakazlak vannak felállítva, ott gyakran egész csapat zerge verődik össze és egyik a másik után olyan mélyre rágja be magát a kazalba, hogy vihar esetén egészen be is bújhatnak a szénába. Ahol ilyen szénakazlak vagy mesterséges takarmány nem áll rendelkezésükre, ott igen sok zerge az éhségnek esik áldozatul.
Forrás: Brehms: Az állatok világa
A lárva és az imágó egyaránt ragadozó életmódú, rovarokkal táplálkoznak.
Forrás: Wikipédia
Főleg a mimózaformák (Mimosoideae) szerepelnek étrendjében; az akáciák (Acacieae) mellett leginkább az afrikai mimózák (Mimoseae). Az akácia tüskéit fogaival széttöri, ezért azok nem sebzik fel szájüregét. A fák leveleit, virágait és terméseit egyaránt megeszi, az ásványi anyagokért olykor némi földet is. Gyomra négy részből álló kérődzőgyomor.
A zsiráf és az ernyőakácia (Vachellia tortilis) kölcsönösen alkalmazkodott egymáshoz: amikor az akácia érzi, hogy a zsiráf legelni kezdi, méreganyagokat termel a leveleiben, amitől azok a zsiráf számára kellemetlen ízűvé válnak. Eközben figyelmeztető illatanyagot (etént) bocsát ki, és a környező, azt érzékelő fák ugyancsak elkezdenek mérget termelni. Amikor a zsiráf érzi, hogy a levelek íze megromlott, arrébb megy – méghozzá nem a közelben álló, figyelmeztetett fákhoz, hanem távolabb, illetve széllel szemben.
Egy ereje teljében levő bika naponta akár 66 kilogramm zöldtakarmányt is megehet. A bikák többnyire kinyújtózva, a lehető legmagasabbról csipegetnek, míg a válogatósabb tehenek gyakran test- és térdszinten legelnek. Ritkán iszik és ilyenkor meglehetősen védtelen, mert szét kell terpesztenie lábait, hogy elérje a víztükröt.
Forrás: Wikipédia
A szú fát eszik. Ebből következik, hogy nem egy hasznos állat. Azon kívül, hogy a dísztárgyként vagy használati tárgyként használt fába belemászva megzabálja azt, még az erdőkben is okoznak gondokat. Tulajdonképpen semmi hasznuk nincsen, és csak jobban járnánk, ha nem lennének. A velük táplálkozó madarak pedig áttérhetnének magvak evésére. A szú (hasonlóan egy kocsmai részeg disznóhoz) egy hangos állat. Nem lehet tőle aludni. Rág, csámcsog, fingik, böfög és még a száját sem törli meg. Evés és haladás közben menetet vágnak a fába, amibe akár egy facsavart is könnyen behajthatunk. Asztalosok néha ezt a tulajdonságukat ki is használják. A szúnak több fajtáját ismerjük: mezei szú, vízi szú. Édeskés ízű, és tájjellegű csemege a tokajia szú. Van egy colos fajta, a hosz szú. Az akácosokban megtalálható, apró növésű a kis-fa szú; a tölgyesekben egy hosszú növésű a nagy-fa szú.
Forrás: turaut.hu
Az Uhu vagy más néven a nagy fülesbagoly madarakon és kisebb emlősökön kívül a nyulakat is zsákmányul ejti. Nagy termete lehetővé teszi akár más baglyok, őzgidák és rókák elejtését is. Éjjeli állat, de megfigyeltek olyan példányokat is, amelyek nappal jártak zsákmány után. Rendkívül kifinomult látása és hallása segíti vadászatában.
Forrás: Wikipédia
