Vörösfülű ékszerteknős

Teknős etetése: fontos a változatos étrend Az ékszerteknős helyes táplálásának főbb alapszabályai közül az egyik legfontosabb, hogy ne legyen egyoldalú az etetése. Nagyon fontos tápanyagot tartalmaz a hal, a csiga (házzal vagy ház nélkül), a giliszta, a szúnyoglárva, a vízibolha és a tubifex egyaránt. Ezen fehérjeforrások közül úgy válogassunk, hogy figyelembe vesszük az állat méretét, ugyanis egy kifejlett ékszerteknőst vízibolhával jóllakatni képtelenség. Szívesen fogyasztják még a kagylókat, garnélarákot, tengeri halat, pulyka-, és marhahúst is. Vigyázat! A kereskedelemben kapható teknőstakarmány kizárólag táplálék-kiegészítőként adható!
Ne legyen egyoldalú az ékszerteknős étrendje. A teknős vitaminigénye A következő alapszabály a megfelelő mennyiségű kalcium és vitamin bevitele. Egyes élelemfajták ezek kiegészítésére szorulnak, de valamikor ez sem elég, ugyanis egyes vitaminok felszívódásához ultraibolya fényre (napfény), vagy ilyen fényt sugárzó lámpákra van szükség. Növényi eredetű táplálék Harmadik alapszabály az, hogy a kifejlett állat élelmének nagy részét növényi táplálék tegye ki. Itt is az első szempont a változatosság! Szívesen fogyasztja az átokhínárt, a pongyolapitypangot, a parajt - ebből keveset -, banánt, káposztalevelet. Joggal teszi fel a gazdi a kérdést, hogy mennyit kell ennie egy teknősnek. Erre egyszerű a válasz. Egyszerre mindig csak annyit adjunk, amennyit pár percen belül elfogyaszt, ezért inkább naponta kétszer kis adagokat adjunk, mint egyszer egy nagyot. Tévhit, hogy a teknősnek elég egyszer vagy kétszer ennie egy héten. Az így táplált állatoknál igen hamar jelentkezik a vitaminhiányos állapot, illetve az alultápláltság tünetegyüttese. Helyesen úgy etetjük a teknőst, ha hetente körülbelül 2 böjti napot tanunk.

Forrás: haziallat.hu

Vombat

Tápláléka elsősorban kemény, szívós levelű fűfélékből áll, de kiásott gyökereket is szívesen fogyaszt.

Forrás: Wikipédia

Víziló

A víziló a nappali órákban szívesen hempereg és alszik a sekély vízekben és sárban. Éjjel pedig a közeli füves térségeken legelészik. Elsősorban növényekkel táplálkozik, fűvel, lehullott gyümölcsökkel és falevelekkel. Más nagy emlőssel összehasonlítva a víziló aránylag mértékletesen eszik, naponta kb jó 40 kg füvet fogyaszt el, de ennek ellenére az étrendje elegendő, mivel nagyjából tétlen nappali életmódot folytat.

Forrás: haziallat.hu

Vidra

Tápláléka változatos lehet, de döntően halakból, emellett kétéltűekből, rákokból, esetleg pézsmapocokból és egyéb rágcsálókból, olykor gerinctelen állatokból – kagyló, nagyobb, vízben élő rovarok, rovarlárvák – áll. Az elfogyasztott halak mérete, faja adott vízterülettől függ, de általában a kisebb, úszás közben könnyen elfogyasztható, tömeges fajokat zsákmányolja. Esetenként jóllakottan, játékból is halászik.

Forrás: halcatraz.hu

Varjú

Főleg rovarokat, kisebb emlősöket, madarakat és dögöket eszik, de nem veti meg a növényi eledelt sem. Mindenevő és dögevő viselkedése a kormos varjúéra hasonlít. A rokonához hasonlóan, a dolmányos varjú csőrébe veszi a puhatestűt vagy a rákot és a magasban elereszti, hogy az a talajra érve széttörjön. A skótoknak van egy régi megnevezésük az ilyen módon felbontott tengerisünökre, crow's cups, ami magyarul azt jelenti, hogy „varjak csészéi”. A tengerpartokon a sirályok, kárókatonák és egyéb tengeri madarak tojásait lopkodja; a tojásért a lundák (Fratercula arctica) fészkelőüregébe is bemerészkedik. Kisebb emlősökre és madarakra aktívan vadászik. Előszeretettel fogyaszt dögöt és ember által kidobott hulladékot. Amikor több táplálékhoz jut, mint amit megtud enni - főleg hús és csonthéjas termés esetében -, akkor a fölöst elrejti; a rejtekhely lehet: esőcsatorna, virágcserép vagy bokor alatti talaj. A húsra rovarok is jöhetnek, emiatt a varjú plusz eleséghez fér. Az egymástól való lopások sem ritkák; ha az egyik varjú táplálékot rejt el, egy másik megfigyelheti és amikor a tulajdonos elrepül, a tolvaj „betör” az éléskamrába.

Forrás: Wikipédia

Vakond

A vakond rovarevő – húsevő. Táplálékai: giliszta, cserebogárpajor, csiga stb. Akinél már végeztek pusztítást a pajorok, az tudja, hogy akár évtizedek óta hatalmas termést adó málnabokrokat is képesek néhány év alatt teljesen tönkretenni a gyökerek szétrágásával. A vakond testsúlyának megfelelő mennyiséget vagy még annál is többet eszik naponta, hogy a sok túrással járó energiaveszteséget pótolja. A vakond tehát rengeteg táplálékot igényel, így csak ott lehet jelen, ahol ebből sok van!

Forrás: percekalatt.hu

Vadkacsa

A vadkacsák mindenevők. Mivel a legtöbb vadkacsa vízközelben él (tavak, folyók, folyótorkolatok és halastavak), bőséges növényi anyagokat iktatnak étrendjükbe. Ezekhez a táplálékokhoz hozzá tudnak jutni, illetve ezek a szükséges tápanyagokban gazdagok. A vadkacsák nem válogatósak, étrendjük füvet, tavi növényeket, szágót, bogyókat és különféle magvakat tartalmaznak. Olykor természetes magvakat is esznek: vadrizset, ami mocsaras rizsföldeken terem. Még a legnagyobb mértékben növényevő kacsák is ragadozó életmódra váltanak a párzási időszak idejére. Végtére is, szükségük van az emelkedett fehérje szintre, hogy növelljék az erejüket. A kacsák minden olyan állati eredetű táplálékot megesznek, amit könnyen el tudnak kapni. Ezen finomságok közé tartoznak a rovarok (legyek vagy szúnyogok), meztelen csigák, ebihalak, halikra, kisebb gerinctelenek (gerinc nélküli) állatok, puhatestűek (csigák), rákok (rákfélék), férgek, kisebb békák, fürge csellék.

Forrás: haziallat.hu

Vadgalamb

Vadmadáreleséget vagy nagypapagáj eleséget szívesen fogyaszt.

Vaddisznó

Mindenevők, növényi, és állati eredetű táplálékot is fogyasztanak. Táplálkozási viselkedése a túrás. Éjszaka táplálkoznak. Az állati eredetű táplálékhoz túrással, dögevéssel vagy vadászattal jutnak hozzá. Fogyasztanak madarakat, tojásokat, kisemlősöket is. Bőséges makktermésű években főként makkot esznek, de ha ez nem adott, akkor a mezőgazdasági termények fogyasztása növekszik. Minden elhullott állatot elfogyasztanak, még saját fajtársaikat is, viszont családtagjaik tetemét nem falják fel. Esők után gyakorta felkeresik a réteket, legelőket giliszták után kutatva.

Forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/10968

Tyúk

Egy 2 kg-os tyúk napi takarmányszükséglete 10-12 dkg. A növendékállatoké és a bőven termelőké valamivel több. A szemestakarmányok a tyúk legtermészetszerűbb takarmányai, kevés fehérjét és sok szénhidrátot tartalmaznak, önmagukban a hízóállatok nevelésére alkalmasak. A tojótyúknak több fehérjére van szüksége, ezenkívül legfőképp kalciumra és foszforra. A kukorica a leggyakrabban etetett takarmány, fehérjében ( 9-10% ) és rostban szegény, de sok keményítőt tartalmaz, a tyúk számára könnyen emészthető. A zsírt lágyítja, a bőrt és a zsírt sárgítja. A sárga kukoricától lesz sárga a tyúk bőre, sárgább a tojássárgája, pigmentjeinek egy része átalakulhat A vitaminná, ami előnyös a tyúk vitaminellátása szempontjából. Zsírtartalma fontos a növekedéshez, tojásrakáshoz. A tyúk tápjában 40-70 %-ban használatos. A búza a kukorica után leggyakrabban használt takarmány, energiatartalma megközelíti a kukoricáét, azonban fehérjetartalma a gabonafélék között a legmagasabb ( 12-14% ). Ha csak búzával etetünk, az rontja a tojástermelést, csökkenti a tojások tömegét. A tyúk tápjában 30-50 %-ban használhatjuk. Az árpa fehérjetartalma magasabb és biológiailag értékesebb, mint a kukoricáé. A tavaszi árpa jobb a tyúk számára, mert kevésbé rostos, mint az őszi árpa. Tojótyúkokkal 30%-ig etethető. A zab fehérjetartalma a legértékesebb, főleg tenyészállatok számára fontos, mivel az ivari életet serkenti. A tojástermelésre is jó hatással van, csíráztatva kiváló vitaminforrás a tyúk számára. 5-15 %-ban etethető. A napraforgó fontos fehérjeforrás a tyúk számára, fehérjetartalma 40% körüli, felnőtt állatokkal szemesen is etethető. Jó hatással van a tojástermelésre és a tollfejlődésre, 10-15 %-ban etethető. A korpa sok nyersrostot tartalmaz, ezért 20%-nál több nem adható a tyúknak. A korpát ne etessük szárazon, inkább kevés vízzel „morzsalékosra” keverve. Jó foszfor és B vitaminforrás.

Forrás: tyukudvar.blog.hu

Tücsök

A házi tücsök mindenevő, gyümölcsöt, halott rovarokat, kenyeret. A mezei tücsök: növényi anyagokkal táplálkozik, de kisebb rovarokat is megeszik.

Forrás: valaszok.net

Törpenyúl

Alapeledelük a széna. A benne található rostok segítik az emésztést és a fogkopást. Ezenkívül napi két kis marék magkeveréket vagy speciális bolti tápot is előszeretettel fogyasztanak.

Forrás: szabadsag.ro

Törpeharcsa

Gerinctelen állatokat, rákokat, valamint békákat zsákmányolnak. Nagyobb példányai az apró halivadékot is elkapják. Fogyasztják a békés halaknak szánt csalikat, a csemegekukoricát és bojlit is. Az azonos nagyságú állatok kis helyen, nagy tömegben összegyűlhetnek és egymást figyelve pihennek és táplálkoznak. Ha egyikük táplálkozásba kezd, akkor többi is aktív keresgélésbe kezd, megnézve mit eszik a társuk. Képesek még személy szerint is ismerni egymást az egyéni illatok alapján.

Forrás: horgasz.hu

Tokhal

A kifejlett tokok táplálékát főként fenéklakó gerinctelen szervezetek alkotják, de néha kisebb halak is szerepelnek étlapjukon. Egyes megfigyelések szerint kedvelik a fiatal botos kölöntéket.

Forrás: ezustto.hu

Tigris

A leghatalmasabb emlősök, mint az elefánt, bivaly és talán egynéhány ragadozó kivételével minden állat joggal félhet tőle. A tigris megtámadja a legnagyobbat, de beéri a legkisebbekkel is. Előszeretettel vadászik Dybowski-szarvasra, hosszúfarkú gorálra, pézsmaszarvasra, de az örvösmedvét és a farkast is elkapja. Kedvenc tápláléka a vaddisznó, pedig annak egyedei 350 kg-ot is nyomhatnak, agyarrá nőtt fogaikkal, pedig mély sebeket ejthetnek. Ha északon télen kevés a táplálék, még az egereket, békákat sőt a rovarokat se veti meg. Lazac vonulásának idején a tigris lazacot is eszik. Nagyobb madarakat (pl.: páva), hüllőket is elkap.

Forrás: Tigrisek táplálkozása

Teve

Tápláléka fűfélék, lágyszárú növények és levelek.

Forrás: természettár.hu

Tengerimalac

A tapasztalat azt mutatja, hogy a malacok a vegyes tengerimalac menüket részesítik előnyben. Ezek általában speciálisan a tengerimalacok vitaminigénye szerint vannak kifejlesztve, de sajnos a legtöbb mesterséges színezéket is tartalmaz. Ha van türelmünk a malacka "pellet" tápra való átszoktatásához, érdemesebb ezt rakni eléjük. A "pellet" a nyúltápra hasonlít a leginkább, azonban összetételében különbözik tőle. A legtöbb nyúltáp gyógyszerezett, ami ártalmas a malacokra nézve, illetve C-vitamin tartalmuk is csekély. Ez utóbbi a csincsilla tápokra is igaz, így egyik sem megfelelő malackánk etetésére.
A pellet amellett, hogy színezékmentes, megelőzi az egyoldalú táplálkozás kialakulását is, mely a különböző vegyes eledeleknél előfordulhat. A tengerimalacok ugyanis előszeretettel válogatják ki a keverékekből a finomabb falatokat, és a tálban hagyják a további fontos tápanyagokat tartalmazó alkotókat. A magkeverékek egy másik veszélyét a héjas termések képezik, mint például a napraforgómag és a tökmag. Míg a mókusok és hörcsögök képesek ezeket kinyitni, a tengerimalacok héjával együtt fogyasztják el, mely a bélcsatornában megakadva különböző gyulladások kiváltója lehet.

Forrás: háziállat.hu

Tengeri sün

Moszatokat, szerves törmeléket és állatokat egyaránt esznek.

Forrás: Wikipédia

Tehén

Helyes a válasz a tehén füvet, vagy szénát eszik, de nem ezekkel táplálkozik. Hát ez meg hogyan lehetséges? Mielőtt megadnám a választ, gondolj bele, hogy mi történne akkor, ha a tehénnel helyet cserélve áttérnél a fű, vagy széna fogyasztására? Elmondom. A tehénnel ellentétben a testsúlyod nem gyarapodna, elkezdenél fogyni, majd végül egyszerűen éhen halnál, pedig a tehénnel ellentétben nem fejnének le tőled napi 8-10 liter tejet. De vajon mit tud a szarvasmarha, amit mi nem tudunk. A növények, különösen a szálas és fás növények fő tömegét egy olyan szervesanyag a cellulóz adja, amit mi emberek és a szarvasmarhák sem tudnak megemészteni, egyes baktériumok viszont igen. A szarvasmarhák összetett gyomrában a pépesre rágott növényi anyagokon egy baktérium tenyészet él és szaporodik, amelynek szaporulatát a szarvasmarha képes táplálékként hasznosítani és megemészteni. Visszatérve a címben szereplő kérdésre, esetünkben azzal az első hallásra furcsa helyzettel állunk szemben, hogy a tehenek ugyan füvet esznek, de alapvetően nem ezzel, hanem baktériumokkal táplálkoznak.

Forrás: Öröklődő tévhit

Tasmán ördög, erszényes ördög

Növényeket, kisebb emlősöket, madarakat, hüllőket, kétéltűeket, rovarokat és dögöket eszik.

Forrás: Állatok a nagyvilágból

Szúnyok

E rovarok magányosak, bár sokszor nagy csapatban jelennek meg. A szúnyogok hímjei teljesen ártalmatlan, növényi nedvekkel táplálkozó rovarok. A nőstényszúnyogok életük jelentős részében szintén növényi nedveket szívogatnak, de a legtöbb fajnál a sikeres peterakáshoz legalább életükben egyszer madarak vagy emlősök vérét is kell szívniuk. E fajoknál ez látja el a petéket fontos tápanyagokkal, vérszívás nélkül a lerakott peték életképtelenek lesznek.

A szúnyogok látása nem túl jó, de a szaglásuk és a hőérzékelésük rendkívül kifinomult. A vérszívó nőstényszúnyogokat a testből kisugárzódó hő, néhány jellemző illatkomponens, valamint a kilélegzett szén-dioxid vezeti el áldozatához.

Forrás: Wikipédia

Szöcske

A lárva és az imágó egyaránt ragadozó életmódú, rovarokkal táplálkoznak.

Forrás: Wikipédia

Szitakötő

A vízben 1 - 4 év alatt, - bábállapot nélkül, - fokozatos kifejléssel alakul át imágóvá. Eleinte a nála kisebb rovarálcákat, ráklárvákat és egyéb apró állatokat eszik. Ez életének legkritikusabb szakasza, ekkor legnagyobb a pusztulás aránya. Ha a lárva megfelelő körülményeket és táplálékot talál, néhány nap múlva már vedlik, amit lárva korában összesen 9 - 15 alkalommal ismétel meg.

Ha kevés a táplálék, az együtt nevelkedő fiatal lárvák egymást falják fel. Nagyobb, hasonló méretű lárváknál ez már jóval ritkább. Ha két nagyobb lárva találkozik, némi erődemonstráció után, támadási kísérlettel jelzik dominanciájukat, de inkább harc nélkül visszavonulnak. Ez alól kivétel a frissen vedlett, még meg nem szilárdult kutikulájú lárva, amit azonos méretű fajtársai könnyű prédának tekintenek.

Az idősebb lárvák vízi rovarokat, férgeket zsákmányolnak. A nagyobb testű fajok lárvái megeszik az ebihalat, a halivadékot, amivel az ivadéknevelő halastavakban kárt okozhatnak. A lárva csak mozgó, élő táplálékot fogyaszt.

Lesből vadászik, de alkalmanként aktívan is keresi az ennivalót. Jellegzetes zsákmányoló eszköze az alsó ajakból kialakult álarc, ami egyes fajoknál - nevéhez híven - eltakarja a szájszerv többi részét.

Az álarc villámgyorsan kinyújtható és visszahúzható, így a nagyobb termetű fajok az álarc végén lévő, mozgatható karmokkal több centiméterről is megragadhatják a zsákmányt.

A nemrég kelt szitakötők szinte egyfolytában vadásznak kisebb repülő rovarokra, legyekre, szúnyogokra, rajzó hangyákra. Több faj akkor kel ki, amikor tömegesen megjelenik a tavaszi bársonylégy (Bibio marci), a szitakötők könnyen megszerezhető prédája. Ez a táplálkozással töltött időszak két hétig tart, mely alatt a rovarok elnyerik végső színezetüket, tartalék energiát halmoznak fel, a nőstények petesejtjei megérnek, testesebbé válnak.

Forrás: természettár.hu

Szarvasbogár

A nagy szarvasbogár xilofág állat, ami azt jelenti, hogy imágó állapotban fák – főleg tölgyek – nedveit szívogatja, de nem létfontosságú, hogy táplálkozzon. (Fogságban akár mézzel vagy cukros vízzel is táplálható, amit hosszú, nyaló-szívó szájszervével szürcsöl fel). De nem csak a kifejlett állat kötődik a tölgyesekhez, hanem a lárvák is ezt a fát szeretik rágni, leginkább korhadt állapotban. A nagy szarvasbogár a homoki tölgyesek legnagyobb testű bogara.

Forrás: Wikipédia

Szarka

A szarka mindenevő és sokféle gyümölcsöt, diófélét, magvakat, rovarokat, tojásokat és kisebb testű emlősöket és hüllőket eszik.

Forrás: háziállat.hu

Strucc

Elsősorban növényevő, de kisebb gerinceseket és ízeltlábúakat is elfogyaszt.

Egy kakasból és több tojóból álló csapatban keresgéli magokból, fűből, növényi részekből és kisebb állatokból álló táplálékát. Az emésztés elősegítése érdekében különböző tárgyakat, köveket nyel le. A jobb táplálék reményében vándorol; eközben gyakran csatlakozik a különféle antilop-, illetve zebracsordákhoz, hogy felkapkodja a legelő jószágok által felzavart rovarokat, hüllőket, kis rágcsálókat. A társulás a növényevőknek is előnyös, mert a jó szemű, magasra emelt fejű struccok hamarabb veszik észre a közelítő ragadozókat.

Forrás: irsastrucc.hupont.hu; Wikipédia

Vizisikló

A vízisikló legkedvesebb tápláléka a béka; Lenz és Boettger megfigyelése szerint különösen a levelibékát fogyasztja szívesen. Erre enged következtetni az is, hogy foglyulejtése után, ha semmi mást nem fogad is el, az elébe tartott levelibéka láttára mindjárt megjön az étvágya. Ezt az ínyencséget azonban a szabadban csak a levelibékák párzási időszakában engedheti meg magának, mert azok ilyenkor jönnek le a földre; máskor kénytelen beérni más békafajokkal, melyeket bármikor könnyen ejt hatalmába. Effeldtnek az a megfigyelése, hogy a siklók a kecskebékától visszariadnak, s azt még ha nagyon éhesek is csak megharapják, de nem eszik meg, az itt tárgyalt fajra csak esetenként vonatkozhatik; mert viszont én többször láttam, hogy a vízisikló kecskebékát nyelt el. Mégis bizonyos, hogy sokkal szívesebben eszi meg a varangyot is s a fogságokban csak az olyan példányok fogyasztják szívesen a kecskebékát, amelyek azelőtt nagyobb vizek mentén laktak. Az unkára (Bombinator) azonban sohasem veti rá magát.

Werner szerint a vízisikló még sötétben is igen jól meg tudja különböztetni az egyes béka- és varasbékafajokat egymástól, amire őt nyilván kitünő szaglása teszi képessé; ezzel magyarázható az is, hogy még az egyes fajok porontyait is meg tudja különböztetni egymástól. Igen szereti a gőtéket is s azokat mind a vízben, mind a szárazon is hatalmába tudja keríteni. Olykor a szalamandrát is megtámadja, de úgy látszik, ez nem ízlik neki, mert kiköpi. A kétéltűeken kívül szívesen halászik kisebb halakra is s ezzel különösen a pisztrángosokban és általában is a haltenyészetekben nagy károkat is okozhat, viszont a nagyobb pisztrángok őt magát eszik meg.

Forrás: Brehm - Az állatok világa

Erdei sikló

Az erdei sikló, mint minden rokona, ragadozó: táplálékát főleg rágcsálók, cickányok, illetve madarak, tojások és fiókáik képezik. Mérge nincs, így áldozatait vagy élve nyeli el, vagy afféle kis óriáskígyó módjára megfojtja őket. A mesterséges fészekodúkra is gyakran rájár.

Októbertől április-májusig telel, olykor több példány is összegyűlhet egy helyen. Gyakran emberek közelében, különféle épületekben találja meg az ideális száraz, meleg helyet a téli álomhoz.

Forrás: Wikipédia

Sárgarigó

Többnyire rovarokkal táplálkozik, de gyümölcsöt is eszik.

Forrás: Wikipédia

Sárgafülű ékszerteknős

Mindenevő, tehát növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt. A fiatal teknősök főként halakon, és ízeltlábúakon élnek, de ahogy egyre idősebbekké válnak, úgy nő étrendjükben a növényi táplálék aránya. Tíz éves korukban a növényi és az állati táplálék egyenlő mértékben szerepel, de az idős példányok akár 95%-ban is növényeket fogyasztanak. Fogságban a vörösfülű ékszerteknőshöz hasonlóan etethető.

Nappali állat, leginkább reggel táplálkozik. A nap többi részét úszkálva, lebegve, és sütkérezve tölti. Este a tó fenekén, vagy a parti növényzetben megbújva alszik. Legnagyobb számban akkor gyűlnek össze, amikor elszaporodnak az algák, vagy a hínárok beborítják a felszínt. A dús növényzet segíti a rejtőzködést, és az apró gerincesek és gerinctelenek is sűrűbben fordulnak elő itt, mint a nyílt vízfelszínen.

Forrás: Wikipédia

Ruhamoly

A hernyó állati eredetű, keratint tartalmazó anyagokon él, azokat károsítja. Fő tápláléka a gyapjúból, selyemből készült ruhanemű, de megeszi az ágytollat, a matracok szőrtömését, a filcet stb. is. Lakásokban a padlózat repedéseibe hullott hajszálakon és törmeléken is megél. Hernyója a lepkehernyók többségétől eltérően lábatlan (kukacszerű), és a táplálékából készített fonadékcsőben él; abban is bábozódik.

Kártétele jól felismerhető a táplálékán szabálytalanul elszórt lyukrágásokról, a világos ürülékcsomókról és a megrágott anyagból szőtt fonadékcsövekről.

Forrás: Wikipédia

Rozsdafarkú

Elsősorban rovarokat és pókokat eszik. Gyakran kiemelkedő ponton ülve les zsákmányára, de a talajon ugrálva is táplálkozik. Néha repülő rovarokat is fog. A Gellért-hegyen Schmidt Egon őszi időszakban gyakran látta, amint fatörzsekről kapták le az ott mászó rovarokat. A budapesti magas épületeken fészkelők az egész költési időszakban gyakran odafent tartózkodnak, az utcákra, terekre nem szállnak le. Zsákmányukat az épületeken, tetőteraszokon szerzik. A fiókák táplálását Rékasi J. Pannonhalmán vizsgálta. Az életkor növekedésével emelkedett a bogarak és csökkent a hártyásszárnyúak és a lepkék aránya. A 6-10 napos, első költésbeli fiókák táplálékát a vetési pattanóbogár, és az áprilisi cserebogár lárvája, valamint a mezei tücsök jellemezte. A 11-14 napos fiókák táplálékában a gabonafutrinka, a májusi cserebogár, a széles szipoly és a sároshátú bogár volt a leggyakoribb . Őszi vonulása idején a fekete bodza bogyóit fogyasztják, a novemberig maradó példányok gyakran a gyalogbodzára járnak. Balatonalmádi környékén 1988 novemberében a kanadai som termését fogyasztották.

Forrás: Wikipédia

Rózsabogár

A felnőtt egyedek szépségük ellenére nem kívánatosak a kertekben, mivel károsak. Virágporral, nektárral és az érett gyümölccsel táplálkoznak, főként a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó fajokon. A lárvák korhadékkal, elpusztult gyökerekkel táplálkoznak, az élő növényeket nem károsítják.

Forrás: edenkert.hu

Rozmár

Táplálékot keresve 10 percig és akár 30 méter mélyre buknak alá a tengerfenékre, ahol agyaraikkal zsákmányaikat kaparják le. Tápláléka igen vegyes: túlnyomóan az iszapban és a jégpárkány mellett élő rákokat, kagylókat, férgeket és más alsóbbrendű állatokat eszi, de nem veti meg a fiatal fókákat és más víziállatokat sem, ritkán halat is fogyaszt, főleg a nagy sarki tőkehalat. A Rozmár olyan erősen és ügyesen tud szívni, hogy a puhatestűek héjából csak az állatok lágy részeit szakítja ki. Az állat legfeljebb 40 évig él.

Forrás: hotdog.hu

Róka

Éjszaka vadászik. Zsákmánya főként kisemlősökből, rovarokból, szárnyasokból áll, de gyümölcsöket is eszik. Különböző kaffogó és ugató hangokat ad.

Forrás: almasi.hu

Rigó

Lásd Fekete Rigó

Rák

A tengeri akváriumokba az élőkövekkel mindig számtalan rákfaj érkezik. Ezek nagy része apró, néhány milliméteres állatka amik idővel elszaporodnak és a halaknak természetes táplálékot biztosítanak. Rendszerint találni fogunk néhány nagyobb rákot is, leginkább tarisznyarákokat. Az üzletekben is sok rákfaj kapható, ezek megvásárlása előtt tájékozódjunk hogy korallok között tarthatók-e.

Apró termetű rákok
Az aljzatban és a kövek réseiben élő, legfeljebb 1-2 cm-re megnövő rákocskák nagy tömegben képesek elszaporodni az akváriumban. Egy részük törmelékevő, mások mikroalgákat esznek.
Több típusuk létezik, egy részük a bolharákok közé tartozó ászkaszerű lény, mások nyílt vízi fajok, az édesvizek cyclopsaira hasonlítanak. Általában hasznos lények, eltakarítják az ételmaradékokat és a mikroalgákat, lazítják a talajt és a halaknak is táplálékot nyújtanak. Akad néhány agresszív, ragadozó faj is köztük amik a halakat is megtámadhatják és csípéseikkel idegesítik, ezek szerencsére ritkák.

Forrás: tengeri-akvarisztika.hu

Rája

Kisebb halakkal, rákokkal és csiga-kagylókkal táplálkozik.

Forrás: kislexikon.hu

A videón a rája rákot fogyaszt.

Ponty

A ponty táplálkozása közben átlagosan 12 centi mély iszapból is fel tudja venni az eledelét, ennél mélyebbről viszont már ritkán eszik. És hogy mit talál itt?

A ponty táplálkozása közben 75-90%-ban állati eredetű élelmet eszik, mégpedig azt, ami a leggyakrabban előfordul és amit a legjobban tud hasznosítani.

A pontyok inkább éjszaka, kora reggel és az esti szürkületben a legaktívabbak. Tavasszal és a nyár elején a kandicsrák és a vízibolha teszi ki egy kis részét a tápláléknak (5%). A ponty kedvenc eledele viszont a szúnyoglárva, ami normál esetben 25%-át teszi ki a béltartalomnak.

Forrás: damil.hu

Polip

A polip magányosan él. Tápláléka főleg rákok és kagylók. A nőstény rendszerint a szaporodást követően, körülbelül 2 éves korban pusztul el, a hím hosszabb ideig él.

Forrás: Wikipédia

Pióca

A piócák vérszívó parazita vagy ragadozó férgek. A ragadozó piócák nagy része a garatos piócák közé tartozik, melyek nem képesek vért szívni. Azonban pl. az állkapcsos piócák közé tartozó lópióca (Haemopis sanguisuga) – mely a legnagyobb hazai nadályfaj – is ragadozó. A ragadozó nadályok tápláléka kisebb férgekből, csigákból, rovarlárvákból áll, melyeket elülső szívókorongjukkal ragadnak meg, és egészben tömik magukba. Gyakran még a náluk nagyobb testű zsákmányt is lenyelik. A növényzettel dúsan benőtt helyekről leselkednek a zsákmányukra, vagy egyenesen vadászútra indulnak az aljzaton araszolva.

Az ormányos és állkapcsos nadályok nagy része vérszívó életmódot folytató, a gazdaállatra ideiglenes tapadó, ektoparazita. A garatos nadályok a gazdaállat bőrét izmos, megmerevíthető ormányukkal ütik át. A kisebb testű fajok csigák, férgek, rovarlárvák testnedveit szívogatják, míg a nagyobbak a halakra tapadnak. Az állkapcsos nadályok három fogazott állkapcsukkal vágják át a gazdaállat bőrét, és erőteljes szívással (kb. 0,1 atmoszféra) szivattyúzzák a vért. Az egyes fajoknak igen kevés gazdaállat felel meg, így mindig nagyon figyelmesnek kell lenniük. Éppen ezért kitűnő a vízmozgás-érzékelésük és az úszásuk.

Forrás: Wikipédia

Pele

Étrendjének mennyisége és minősége az évszakok szerint változik. A téli hibernáció időtartama alatt például egyáltalán nem táplálkozik. Élelme összetevői gyümölcsök, fakéreg, hajtások, mogyoró, gesztenye, bükkmakk, gombák stb. Alkalmilag kisebb zsákmányállatokat is elfogyaszt, gerincteleneket és gerinceseket egyaránt. Régebbi források szerint a nagy pele fészekrabló, de ezt az újabb kutatások megcáfolták. A pele ősszel elkezd készülődni a téli álomra, és felhalmozza a zsírját. Ilyenkor a házakba is bemerészkedik.

Forrás: Wikipédia

Páva

Díszmadaraknak készített tápszert, valamint kukoricadarát, búzát is szívesen fogyasztanak. A pávák mindent felfalnak, ami a csőrükbe belefér, ezért ne hagyj a közelükben semmilyen szemetet, papírhulladékot!

Ha nyáron időnkét beengeded őket a kertedbe, nagyon hálásak lesznek érte, hiszen itt hernyókat és zöld füvet ehetnek, amit imádnak. Ennek ellenére vigyázz a virágaidra, mivel ezek a csodálatos madarak képesek percek alatt széttúrni a teljes kertet.

Forrás: háziállat.hu

Hullámos papagáj

A hullámos papagájok etetésének nincs azzal vége,hogy megvesszük a boltba a mageledelét! A legfontosabb, hogy változatos legyen étlapja. Mi magunk is kikeverhetjük tápját (de csak akkor érdemes ha tenyészteni szeretnénk és több madarunk van)csak meg kell vennünk az alap magvakat. A madaraknak a következő magvakat lehet  adni:fehér köles,vörös köles, zab,muharmag,repcemag,napraforgó,lenmag,kendermag,fénymag. Persze nem vagyunk rossz gazdák ha madarunknak nem adunk százféle magot! Mindig a magokat valamilyen arányban adjuk: 35-40%fehér köles, 20-25% vörös köles(felcserélhető a papagáj ízlésétől függ melyik kölest szereti jobban)a fiatal papagájoknak 20-25% zab a kifejlett madaraknak lecsökkenthetjük 10-15%-ra ,a napraforgómagból l10%-nyit a többi magból pedig 10-15-20%-nyit adjunk. Meglepő, de a természetes élőhelyükön élő papagájok étkezéséről igen keveset tudunk. Nagyon fontos,hogy a papagáj kapjon sok zöldséget, gyümölcsöt és lágy-eleségre is szükség van főleg a fiatal korban. Adhatunk madarunknak tyúkhúrt, salátát, sárgarépát, almát, paprikát. Nyáron a vizes saláta leveleken szeretnek játszani a papagájok és enni is szeretik. Mindent alaposan mossunk meg! A sárgarépának a zöldjét is odaadhatjuk, de csak kertből és megmosva mert a permet megölheti madarunkat, még akkor is, ha csak parányit vitt be szervezetébe. Az almának a magját ne adjuk oda, mert cinket tartalmaz. A répát az ilyen kis termetű papagájoknak inkább reszelve adjuk. Csírázó magvakat is adhatunk(beáztatjuk egy-két napig a kölest s belekeverjük a "sima" magok közé). A lágy-eleséghez hasonló a csíráztatott mag,de nem pótolja! Lágy-eleségként főtt és reszelt tojást adjunk, melyhez keverhetünk reszelt sárgarépát,almát. Télen se feledkezünk meg a zöld takarmányról. A kalitkában a magos és az itatós tál mindig legyen bent. Fontos tudni,hogy a madár, ha kimagozta a magot a mag héja visszaesik a tálba ezt öntsük le (nem eszi meg ), mert madarunk így éhen is halhat, míg mi azt hittük van elesége. Friss vize is legyen mindig.

A kalitkában tartsunk szépiát, mellyel madarunk koptathatja csőrét. Ha sok különböző méretű bot van a kalitkában nem nő meg a csőre, hisz az is meg tud nőni, akárcsak a karmai. Ne vegyünk ülőrudakat az áruházakban, hisz azok egyforma vastagságúak és pénzbe kerülnek, inkább egy gyümölcsfa vastagabb, vékonyabb ágait vágjuk le (ami kiszáradóban van és metszés időben,vagyis nincs még levele) és mossuk meg ezeket is sokkal hasznosabbak, mint a bolti. A télen a levágott és meg mosott fűzfa ágat berakhatjuk a kalitka aljára,ezzel játszhat s koptathatja karmait, csőrét.

Forrás: hullamospapagaj.blogger.hu

Panda

Az óriáspandák azok közé a medvék közé tartoznak, amelyek kifejezetten növényevők, de a közvélekedéssel szemben nem csak bambuszt fogyasztanak. Szabadban ez a fő táplálékuk, a fiatal hajtásokat részesítik előnyben, idősebb hajtásokat csak ritkábban esznek. Mivel a bambusz nem túl tápláló és az óriáspandák emésztése sem állt be úgy a növényevésre, mint a származástanilag régebb óta növényevő emlősöké, sokat esznek belőle: napi szükségletük 10-20 kilogramm bambusz. Tápnövényei között találunk még tárnics-, nőszirom-, sáfrány- és ördögcérnafajokat is. Elvétve fogyasztanak apróbb gerinces állatokat is, mint például kis rágcsálókat, pocoknyúlféléket (Ochotonidae) és halakat is.

Az óriáspanda emésztőrendszere alkalmazkodott a túlnyomórészt növényi táplálék emésztéséhez. A nyelőcsőben keresztirányú recék találhatók. A gyomor fala vastag, a madarak izmos gyomrára (zúza) emlékeztet. Más medvefajokkal ellentétben a vastagbél felszíne elnagyolt, és hiányzik a vakbél.

Forrás: wikipedia

Őz

Az őz elterjedési területének egészét tekintve mintegy 1000 növényfajt fogyaszt. A táplálékfajok mintegy 25%-a fás szárú, 55%-a kétszikűekből és 15%-a egyszikűekből tevődik össze. Az északi és alpesi területeken a gombák és zuzmók fogyasztását is leírták. A téli, táplálékhiányos időszakban fenyőfélék tűleveleit is eheti. Az őz táplálkozására a nagyfokú válogatás a jellemző, a nagy energiatartalmú, magas víztartalmú és könnyen emészthető táplálékokat kedveli. Kis bendője és az emésztő csatornán való gyors áthaladás miatt gyakran, de kis mennyiségeket kell ennie. Rendesen a nap 24 órája során 5-7 alkalommal táplálkozik, a köztes időben rendszerint elfekszik és kérődzik. Legaktívabbak az esti és hajnali szürkület idején. A táplálék összetétele az évszakok és az egyedi szokások szerint is változhat, de a pillanatnyi elérhetőség erősebben befolyásolhatja az összetételt. Télen a rendelkezésre álló táplálék fogyásával a fogyasztott növények változatossága csökken, ami miatt az anyagcsere sebessége és a táplálékfelvétel is csökken. Tavasszal az anyagcsere ráta, az energiaigény és az emésztési folyamatok is növekszenek. Ősszel a koncentrált táplálékok (termések, magvak és gyümölcsök) fogyasztása emelkedik, összefüggésben a téli zsírtartalékok felhalmozásával.

Forrás: wikipedia.org

Nyúl

Az üregi és a mezei nyulak kizárólag növényi táplálékon, elsősorban füveken, leveleken, fakérgen és gyökereken élnek. Belső szerveik is különlegesen fejlődtek, hogy megbirkózzanak a nagy mennyiségű növényi táplálékkal. Ezt a természetes étrendet igyekszünk a házinyulak számára is utánozni. Évszaknak megfelelő zöldségfélével, gyökérzöldséggel és szénával etetik őket, ami egyben a rostszükségleteik kielégítésére is szolgál. Nagyon fontos, hogy a ketrecben mindig legyen friss víz, elegendő széna.

Széna: legfontosabb táplálék (65-70 %). Fontos, hogy soha ne legyen nedves, penészes vagy dohos. Ha poros a takarmány, tüsszögést válthat ki az állatból és betegség forrása is lehet. A penészes szénát/szalmát soha ne vegyük meg még akkor sem, ha azt mondják alomnak fel tudjuk használni, mert a nyuszi megeszi az almot is. A penészes alomanyagot felismerhetjük szürke színéről, melybe feketés pöttyök vegyülnek. Ez gombára utal, mely ha a nyuszi közelébe kerül tüsszögéssel járó pár napon belüli elhulláshoz vezethet. S nem utolsó sorban ránk emberre is veszélyes( fejfájással, hányingerrel járó tüneteket okozhat). Ügyeljünk arra, hogy ha szénát is kap az állat, akkor is legyen előtte víz. A széna ugyanis csak 2-3 % vizet tartalmaz maximálisan és ez kevés a nyúl ivóvíz szükségletének fedezésére.

Szárazeledel: A nyulakat leggyakrabban gabonalapú keverékkel etetik. Van benne kukoricapehely, tört zab és búza, kis mennyiségben szárított borsó és lágyszárúak. Ez a táplálék 5 %-át tegye ki. Granulált tápok manapság nagyon népszerűek. Azonban minden állat egyéniség és szereti maga kiválasztani a kedvére való takarmányt. Meg fogjuk látni, hogy míg egyik nyúl a kukoricát, addig a másik a napraforgómagot részesíti előnyben.

Zöldségfélék: A választék nagyon széles. A nyúl szereti mind a gyümölcsöt, mind a zöldséget. Ezek változékonysága évszakfüggő. A gyökérzöldségek (retek, sárgarépa) főleg a tél folyamán, mikor kevesebb zöldnövény áll rendelkezésre. A ketrecben maradt zöldet 24 órán belül távolítsuk el, mert a romlott zöldség betegséget okoz.

Táplálék-kiegészítők: Nyuszink fogainak jót tesz a száraz kenyér. Napjainkban – különösen a hobbynyulak számára adják, de bármilyen nyúlnak kedveskedhetünk – különféle jutalomfalatkával (mézes rúd, sárgarépás falatka, de kapható joghurtos és csokoládés falatka is). Ezekkel azonban csínján kell bánnunk, mert könnyen elhízáshoz vezet.

Milyen gyomnövények etethetők a nyúllal?

Ha gyomnövényt adunk a nyúlnak figyeljünk, hogy azt ne forgalmas út mellől szedjük, s a növények ne legyenek permetezettek. Nézzük meg, mennyire szennyezettek. Az a legbiztosabb, ha saját portánkról szerezzük be ezeket.
A nyúl számára nem mérgező gyomok: útilapu mályva, lóhere, pitypang, pásztortáska, tyúkhúr, cickafark, körömvirág, muhar, csalán, papsajt.

Forrás: haziallatblog.blogspot.hu

Nyest

A nyest egy mindenevő ragadozó – gyakorlatilag mindent elfogyaszt ami kisebb nála.
Lanszki József kitűnő tanulmánya (Nyestek táplálkozási szokásainak összehasonlító vizsgálata mezőgazdasági és urbánus környezetben) részletesen vizsgálja a kérdést.
A kutató megvizsgálta a városi nyestek ürülékét, és összehasonlította a mezőgazdasági területen élő nyestek hullatékával.
A fonói halastó környékén végzett hullaték analízis alapján megállapítható, hogy a mezőgazdasági területen élő nyest táplálékának körülbelül 30%-a kisemlős (pocok, egér, patkány).

Forrás: nyestcsapda.hu

Nimfapapagáj

Eleségként beéri a hullámospapagájoknak készített vörösköles-zab keverékkel, ha adunk mellette mindennap egy-egy evőkanálnyi napraforgómagot is. Ezenkívül szívesen fogyasztja a szokásos zöldeleségeket: salátalevelet, tyúkhúrt, sárgarépa zöld levelét, reszelt nyers sárgarépát, almát, körtét stb. Időnként adhatunk neki reszelt főtt tojást is, de vigyázzunk, nehogy túletessük! Mármint, hogy csupa jó szándékból annyit adjunk ennie, hogy elhízzék, mert előfordulhat, hogy emiatt akár teljesen röpképtelenné is válik.

Sokan étvágytalannak, betegnek képzelik madarukat, mert keveset eszik. Egy ekkora testű madártól többet várna az ember.

Forrás: nimfapapagajokrol.mindenkilapja.hu

Neonhal

Mindenevők, elsősorban kis rákokkal, rovarokkal, férgekkel és zooplanktonnal táplálkoznak de könnyen elfogadják a legtöbb fajta száraz élelmiszert is. A megfelelő kondícióhoz, kínáljuk őket fagyasztott Daphnia vagy Artemia ételekkel.

Forrás: akvafarm.hu

Némakacsa, pézsmakacsa, pézsmaréce

A vad pézsmakacsák fogyasztanak: gyökereket, magokat, törzs és a leveleket, különböző vízi növényeket, valamint a földi vegetációt, beleértve a mezőgazdasági terményeket is.  Eszik a kis gerinceseket és gerincteleneket, mint a halakat, hüllőket, rákokat, rovarokat, és a termeszeket. A pézsmakacsa általában látható egyedül vagy kis csoportokban, és csak ritkán nagy állományokban.  Ők nem rendelkeznek székhellyel, vonulási útvonalakkal, de mozognak a szezonális vizek állásával.

A takarmányigényük nagyon csekély, beérik bármilyen minőségű táppal, különösen akkor, ha kiegészül egy kis gabonával (búza, árpa, kukorica), egy kevés zölddel (saláta).
Tenyésztésükben a legnagyobb probléma az, hogy nem lehet ellenőrizni a beltenyészetet a poligám természetük miatt. Egy csoportban egy vagy két hím ,,szervízeli” az összes tojót, míg a többi hím ,,lóg” és keményen részesül az ,,alapkiképzésben”.

Forrás: baromfi-diszbaromfi.hupont.hu

Napos csibe

 takarmányozásra vagy jó minoségu intenzív tápot használjunk. Kezdetben a takarmányt pormentes morzsázott vagy mini granulátum formájában kell a csibéknek adni, hogy könnyen megtalálják és mindegyik madár hozzá juthasson. A napos baromfinak fehérje dús baromfi indítótápra van szükségük. A morzsázott vagy granulált táp esetén nem tudja kicsipegetni a számára kedvezobb ízu, alakú és színu takarmányt így a számára fontos anyagokhoz, vitaminokhoz jut hozzá, egyenletesen. Meg kell akadályozni a takarmány kiszóródását, mert a különbözo fertozésekhez vezethet.

Mikor a naposcsibék eloször takarmányhoz jutnak, mivel éhesek, sokat fogyasztanak belole, begyüket megtömik. A begy telítettségének ellenorzése a telepítést követo meghatározott idok eltelte után jó módszer az étvágy fejlodésének megállapítására és annak ellenorzésére, hogy az összes csibe megtalálta-e a takarmányt és a vizet. A begy telítettségét az elso 48 óra során figyelemmel kell követni, de a telepítést követo elso 24 óra a legkritikusabb. A telepítés után két órával végrehajtott elso ellenorzés jelzi, hogy a csibék megtalálták-e a takarmányt és a vizet. A csibék begyét óvatosan meg kell tapogatni. Ha a csibék megtalálták a takarmányt és a vizet, akkor a begy telt, puha és kerek. Ha a begy tele van, de kitapintható a takarmány eredeti állaga, akkor a csibe még nem fogyasztott elegendo vizet. Ha a csibék begytelítettsége nem megfelelo akkor le kell ellenorizni, hogy mindegyik csibe oda fér-e a takarmányhoz, ivóvízhez, megfelelo-e a takarmány minosége (meg kell találni a hibát).
A csibék elott mindig legyen friss víz, illetve folyadék. Mindig ugyanott és a megfelelo magasságban legyen, hogy mindegyik csibe hozzáférjen. A érkezés után egy órán belül innia kell a csibének, mert különben kiszárad, fejletlen marad. A csibéknek ne adjanak túl hideg vizet. A víz homérséklete minimum 26 C legyen. A madarak ivóvizét a legújabb gyakorlat szerint mindennap savanyítani ajánlott, ezeket összetett savakkal célszeru elvégezni. A savanyítás fertotleníti a vizet, gyéríti a vízben lévo mikrobákat és javítja a takarmányfelvételt, emésztést.

Az elso hét napon gondoskodjanak 23 óra megvilágításról 30-40 lux (3-4 fc) fényerovel, és 1 óra sötétségrol (kevesebb mint 1,4 lux (0,04 fc fényero) ), hogy a csibék könnyebben tudjanak alkalmazkodni az új környezethez, és bátorítsák oket ezzel a takarmány és a víz bevitelére.

Forrás: Békési Keltető

Napos pulyka

A takarmányozási rendszer a 4. hétig étvágy szerinti etetést ír elõ. Ezt követõen - az elhízás veszélye miatt- a takarmányfelvételt korlátozni kell.

Forrás: Pulykatenyésztés

Naphal

Tápláléka igen változatos, planktonrákokon kívül nagymennyiségű szúnyoglárvát és más halak ikráját és lárváját fogyasztja. Táplálékát a 20-30 centiméteres mélységű vizekben keresgéli és kisebb hányadban, de akár a saját fajok ivadékát is megeszi.

Forrás: wikipedia.org

Nadály

A horgászok által kitűnő harcsa csaliként elkönyvelt gyűrűsféreg, mely a ragadozó fajok közé tartozik. Apró gilisztákkal, szúnyoglárvákkal és csigákkal táplálkozik. Ellentétben a piócával nem szív vért.

Forrás: kapitalis.eu

Molylepke

A lisztmolyfélék lárvái ezzel szemben (Phycitinae alcsalád, ide tartozik a készletmoly, a gabonák, őrlemények ellensége, és az aszalványmoly, ami szinte mindent felfal) növényi őrleményekkel, olajos magvakkal és szárított zöldségekkel, gyümölcsökkel táplálkoznak.

Forrás: origo.hu

Mocsári teknős

Elsősorban állati eredetű kajákat eszik, de néha azért a növényeket is megcsipegeti.

A fogságban tartott állatoknál nagyon fontos szerepe van annak, hogy mit adunk nekik enni, hiszen ez nagyban befolyásolja az életüket. Először is valamiféle rendszerességre jó őket szoktatni. Én például mindig esete hat óra körül etetem őket, így csak akkor "kepesztenek" a kajáért. A nagyon kicsi teknősöket naponta etessük, majd szép lassan térjünk át a minden második, harmadik majd végül a hetenkénti etetésre. Hogy ezt mikor tegyük, arra nincs semmilyen biztos recept. Ez elsősorban a növekedésüktől függ.

Forrás: teknosok.hupont.hu

Mini yorki

A táplálék alapja a hús legyen, de csak (csontos) hússal való etetés emésztési gondokhoz vezet. Ne hagyjuk ki a növényi részt sem, mely a fehérjét, vitamit, ásványi anyagokat, cukrot tartalmaznak. A növényi szénhidrátok megtöltik a beleket, a rostos anyagok szabályozzák az emésztést. A növényi olajok zsírsavai fontosak a bőr és a szőr egészségének megóvásában. A különböző vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek a megfelelő csontfejődéshez és az anyagcsere-folyamatokhoz. Sok tenyésztő ajánlja a tej itatását, de nem minden yorkie gyomra dolgozza fel megfelelően, sokuknak van hasmenése tőle.

Nem egyszerű feladat a táplálék megfelelő összeállítása. Egy átlagos súlyú yorkshire terrier napi igénye kb. 100 gramm hús és 40 gramm rizs vagy gabonapehely. Ha a kutya megfelelően táplált, bordái nem láthatóak, de kitapinthatóak, szőrzete fényes, egészséges, bőre tiszta.

Forrás: http://yorkshireterrierkutya.hu

Leopárd

Főtáplálékát antilopok, sakálok és aprójószág képezik, felkúszik a fára a majmok után, felkutatja a sziklák közt a szirti borzot (Hyrax), tuzoktól gyöngytyúkon át a kis madarakig minden szárnyasra ráles, de a hüllőket sem veti meg. Minden állat jó zsákmány a számára, de Pechuel-Loesche szerint az olajpálma érett bogyóit is jóízűen fogyasztja. A páviánnak állandóan a sarkában van és megakadályozza azok veszedelmes elszaporodását; hogy milyen eredménnyel, azt láthatjuk ott, ahova már nem jut fel. A cserénybe zárt nyájban állítólag valóságos vérfürdőket szokott rendezni, ilyenkor egy éj leforgása alatt egy tucat juhot is megöl. Ezért az állattenyésztő jobban fél tőle, mint bármely más ragadozótól, mert azok egy állattal beérik és nem ölnek meg több állatot. A tyúkokat fáradhatatlanul vadássza a párduc.

Forrás: Brehm: Az állatok világa

Keleti sün

Az állat tápláléka főként földigilisztákból és csigákból áll, de más kisebb állatokat is fogyaszt, például sáskákat, földön fészkelő madarak fiókáit, gyíkokat, de néha dögöket vagy lehullott gyümölcsöket is eszik. Időnként tojások is szerepelnek étlapján, de a sün állomány előfordulása és gyakorisága alapjában véve a földigiliszták mennyiségétől függ. Miattuk is pusztul el olyan sok sün az utakon, mivel, főleg meleg esők után, a giliszták az aszfaltútra másznak, ahol a sünök könnyen összefogdossák őket.

Forrás: wikipedia.org

Jávorszarvas

Részben úgy éli túl a hideg teleket, hogy a melegebb időszakban felhizlalja magát: naponta körülbelül 20 kilogrammnyi zöldtakarmányt fogyaszt, akár három méter magasan nő egy növény, akár a víz alatt. A táplálékot aztán a négyüregű gyomrában megemészti, kivonja belőle a tápanyagokat, és zsírréteget halmoz fel.

Forrás: wol.jw.org

Japán fürj

A tojástermelés céljára tartott japán fürj takarmányozására a legmegfelelőbb a gyári baromfi tojótáp (Bábolna, Purina, stb...) némelyik gyártó alacsonyabb fehérje tartalommal hozza forgalomba tojótápjait ezekek fehérjetartalmát feljavithatjuk magas fehérje tartalmú koncentrátumokkal vagy kukoricaglutén esetleg szója hozzáadásával. Igy elérhetjük hogy közelitsen az optimális fehérje tartalomhoz takarmányunk. Ahhoz hogy  fürjeink tojjanak nem feltétlen van szükség tojótápra, mert a legtöbb szemestakarmányt is szívesen fogyasztja bár tojástermelése igy kissé elmarad tojótápon tartott társai teljesítményétől. Nálam 50-50 százalékban kapnak tápot és szemestakarmányt darálva, többnyire búzát és kukoricát. Általában kedvelik nálam a konyhai zöldeket is sóska, spenót, káposzta, répa formájában bár van olyan is aki rá sem néz. A fiatal vagy akár idősebb madarak táplálékát kiegészíthetjük túróval vagy tojással ill. ezek keverékével is.

Forrás: japanfurj.hu

Jákó papagáj

Alaptakarmány: jó minőségű magkeverék: csíkos napraforgó, kukorica, zab, búza, köles, fénymag, kendermag, borsó. Ez szárazon és csíráztatva egyaránt. A félérett napraforgót és a tejes kukoricát szívesen fogyasztják.

Zöldség: Saláta (vigyázni vele, hisz a saláta az első olyan növény, amely a méreganyagokat elraktározza), sárga, ill. fehérrépa, zeller reszelve, cukini, sütőtök. Én a madaraimnak adok fagyasztott kukuoricát és mexikói zöldségkeveréket is, melyet egy kis langyos vízzel kiengedve naponta kínálok a madárnak.

Gyümölcs: alma, kivi, banán ( a két végét sose adjuk a madárnak), narancs (jól megmosva és meghámozva), mandarin (ebből a túl sok hasmenést okozhat), cseresznye, megy, eper, barack.

Lágyeleség: keményre főtt reszelt tojás, melyet legalább 30 percig főzzünk, kemény reszelt sajt.

Forrás: http://tollasszepsegek.freewb.hu

Jaguár

Elsősorban a folyók közelében, mocsarakban és sűrű esőerdőkben fordul elő, ahol az átláthatatlan aljnövényzetben könnyedén becserkészheti a zsákmányt. Ez az állat igazi húsevő, csakis más állatok vadászatából és azok húsának elfogyasztásából él. Szívesen vadászik bármire, ami az útjába kerül és megéri a fáradságot. Az étlapja legalább 87 fajból tevődik össze. Közép- és Dél-Amerika szárazföldi és mocsári gerinceseit kedveli; ezekből is a nagyobb testűeket részesíti előnyben. Mivel Amerikákban – az Óvilágtól eltérően – kevesebb nagytestű, patás állat él, viszont többféle apróvad található, a jaguár a rokonaitól eltérően nem lehet válogatós a zsákmányszerzéskor. Számos gerinces állatfajra vadászik, köztük szarvasfélékre, kajmánra, közönséges tapírra, vízidisznóra, rókára, pekarifélékre és olykor akár anakondákra is. Továbbá fogyaszt lajhárt, majmokat, talajon élő madarakat (hokkóféléket), békát, teknősöket, egeret és halakat. A belizei Cockscomb Basin Wildlife Sanctuary-ban végzett megfigyelések szerint a jaguár étlapja főleg övesállatokból és pakafélékből tevődik össze. Az ember közelében a jaguárok néha rátámadhatnak a szarvasmarhákra és a lovakra is.

Forrás: wikipedia.org

Házi pók

Többnyire legyekkel, szúnyogokkal táplálkoznak, de lehet más rovar is a táplálékuk.

Gekkó

A szabadon élő nappali gekkó apró rovarokat, túlérett gyümölcsöket és virágnektárt fogyaszt. A gekkók alapszíne a zöld és a zöldes-barna között váltakozik; feltűnően szép és színpompás állatok. A fák lombkoronájában, vagy az ember által megművelt területeken élnek.

Terráriumban a kis gekkókat minden nap etetni kell, azonban a felnőtt kifejlett példányoknak elég 2-3 naponta ételt adni. A nappali gekkók szinte minden élőt meg esznek: jöhet tücsök, csótány, viaszmoly hernyója és lepkéje, lisztkukac... A főként élő eleségállatból, rovarokból álló menüt kiegészíthetjük mézzel kevert virágporral és túlérett gyümölccsel is. Banánt azonban ne adjunk a gekkónak, mert a gyümölcs kalcium-foszfor aránya nem megfelelő. Mindig gondoskodjunk a terráriumban tartott gekkók rendszeres vitamin- és ásványi anyag utánlóptálásról!

Forrás: háziállat.hu

Fülbemászó

Táplálékszerzéskor nem szorítkozik csupán a talajra, hanem magasan felmászik a bokrokra, fákra is. A rend (Dermaptera) tagjaihoz hasonlóan a közönséges fülbemászó is mindenevő. Táplálékai lehetnek például szirmok, porzók, bibék, gyümölcsök, algák, mohák, gombák, de legyengült, vagy elpusztult rovarokat is elfogyaszt (Günther et al, 1970).

Forrás: http://enfo.agt.bme.hu

Flamingó

A flamingók a sekély vízben az iszapot felszántják, és kiszorítják a vizet a csőrükben lévő szűrőkön keresztül, így a garnélákat, férgeket, moszatokat, apró rovarokat ki tudja szűrni, ezekkel táplálkozik.

Forrás: www.felel.hu

Dzsungáriai törpehörcsög

A hörcsögöt változatosan kell etetnünk, hogy sokáig jól érezhesse magát. Külön törpehörcsögök részére kevert tápot is lehet kapni, de ha nincs ilyen, az sem baj. Szeretik nagyon a napraforgómagot, tökmagot, kukoricát, zabot, búzát, kölest, földimogyorót, diót, mogyorót,  puffasztott rizst, préselt zöldtakarmányt, amelyeket a hörcsögeledelek tartalmaznak is. Természetesen ezeket csak sózatlan formában kaphatják. Gondoskodjunk mindig friss, megmosott zöldségekről, gyümölcsökről. Kaphatnak sárgarépát,  paradicsomot, tv paprikát (erőset semmiféleképpen), uborkát, cukkínit, salátát, de kis mennyiségben, és a káposztaféléket is csak nagyon keveset, mert felvúvódhat az állat, és a kalcium-foszfor aránya sem megfelelő a csontnevekedéshez. Gyümölcsök közül kaphatnak almát, barackot, sárgadinnyét, görögdinnyét, epret, cseresznyét, szőlőt, banánt, körtét. Amit TILOS adni a höriknek: citromot, erős paprikát, tormát, hagymát, burgonyát, zöld paradicsomot, sárgarépa zöldjét és káposztafélékéket nagy mennyiségben.
Állati eredetű fehérjét is kell kapnia, általában az eleségekben is található, de lehet neki adni lisztkukacot, vagy tejfölt és túrót, minden ízesítés nélkül. Ritkán kaphatnak nassolni és fogat koptatni natúr háztartási kekszet. Fogkoptatásra jó a vitaminos fogkoptatókő, vagy a szépia-csont is teljesen megfelel a célra.  Ügyeljünk, hogy romlandó étel ne maradjon bent sokáig, mert ha eszik belőle az állat könnyen megbetegszik. Vizet lehet neki adni önitatóban, vagy egy műanyag üveg kupakjában.

Forrás: http://torpehorcsog.ucoz.hu

Dankasirály

Tápláléka rendkívül változatos. Elsősorban állatokat eszik, de  alkalmaként gyümölcsöt, haldögöt, holt állatok tetemét, kommunális hulladékot is fogyaszt. Különböző rovarok gradációja esetén elsősorban azokkal táplálkozik. Ezeket  a levegőből vagy a talajról zsákmányolja., de rendszeresen jár varjúfélékkel közös csapatban a szántó traktor után is és az eke által kiforgatott állatokat szedi össze. Tiszavirágrajzás idején rendszeresen zsákmányolták a kérészeket.

Forrás: www.tomorkenygimn.hu

Csincsilla

A csincsillák az Andokból származnak, szóval nagyrészt fűféléket esznek, így az alaptakarmány a széna.

Forrás: haziallat.hu

Busa

Elsősorban fitoplanktonokat és zooplanktonokat eszik, tehát egyik kifejlet hazai halfajunknak sem táplálék konkurense, de mivel planktonokat eszik ezért a halfajok ivadékai elől fogyasztja el azokat.

Horgászatához tehát fontos tudnunk, hogy úszó planktonnal táplálkozik, amit nem igazán tudunk horogra húzni, mivel vagy nincs ilyen kishorog, vagy nem jó a szemünk :-), ebből következik az, hogy a busa horgászatában teljesen el van fogadva a külső akasztás, mert ez a hal nem táplálkozik a hagyományos módon vett a horgászatban használatos növényi, vagy állati eredetű csalival. Ugyanis a busa vízszűrésre specializálódott, ami annyit jelent, hogy a vizet beszívja megszűri és a felesleges vizet kiengedi a kopoltyúján a táplálékot tovább jutatja az emésztőrendszerébe. Ebből adódik a megfogásához alkalmazott sportszerű horgászmódszer.

Forrás: sejt.hu

Barna ásóbéka

Napközben és télen általában 50 centiméter mélyen, a maga ásta lyukban rejtőzködik. Éjszaka vadászik főleg rovarokból álló táplálékára.

Forrás: https://hu.wikipedia.org

Mosómedve

A mosómedve nem válogatós, bármit elfogyaszt. Gyakran fogyaszt növényi terméseket és magvakat (például makkok, bogyók, vadcseresznye, vadszőlő, datolyacseresznye stb.), olykor a mezőgazdaságban termesztett növényekre is rájár (barack, dinnye, szilva, citrusfélék, olykor gabona). Amennyiben állati eredetű táplálékot fogyaszt, étlapján többek között ízeltlábúak, halak, rágcsálók, kétéltűek és tojások szerepelnek. Az emberek közelségét is kiaknázza: rendszerint átkutatja a szemetet, olykor kiborítva a tárolókat, hogy különféle maradékok és más kidobott ételek után nézzen. A gazdag tápláléklelőhelyen több példány is összegyűlhet. Az eledelt ügyes mellső mancsaival fogja meg és veszi a szájába, olykor megtisztogatva azt.

Forrás: Wikipédia

Méhek

A méhek a felgyűjtött mézen és polleneken élnek egész télen, és labdába fűződnek hogy megőrizzék a meleget. A lárvák a raktárból esznek e szezon alatt, és tavasszal a kaptár új generációtól hemzseg.

Forrás: A háziméh vagy mézelő méh

Medúza

Testükön egyetlen nyílás van a szájnyílás (űrbél). A szájnyílás peremén tapogatók helyezkednek el. A kisebbek planktonokkal, a nagyobb fajok kis rákokkal táplálkoznak úgy, hogy karjaikkal vizet áramoltatnak szájnyílásuk felé, beszippantják és kiszűrik a táplálékot. Az emésztetlen salakanyag aztán szintén ezen a nyíláson át távozik. Ragadozókat és planktonevőket különítünk el.

Egyes fajok aktív vadászok, a csalánsejteket tartalmazó tapogatókkal megmérgezett áldozataik akár halak is lehetnek. Ezeket is egészben juttatják űrbelükbe, majd megemésztik.

Forrás: Wikipédia

Mátyásmadár, Mátyásszajkó

Mindent eszik, mindent felfal, mert nagy az ő torkossága. Dió, mogyoró, makk, bükkmag, gyümölcs, bogyó; aztán a gilisztán kezdve szöcskén, futóbogáron át mindennemű bogárság mind a begyébe vándorol; a minek kemény a héjja, mint diónak, mogyorónak, azt odvakba, résekbe még gyüjtögeti is. Ez idáig nem is volna baj; de már az igenis és igen nagy, hogy zajgó úr ő kegyelme még gébicsnél, szarkánál is nagyobb fészekrabló. Tojás, meztelen madárporonty, a fészek szélén üldögélő és anyját váró tokos poronty, az mind Mátyás úr prédája.

Forrás: Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról

Márna

Érdemes körüljárni mire is van szükségünk, ha egy kiváló, késő őszi, dunai horgászatra készülünk. Ilyen hőmérsékleti viszonyok között az etetéssel már csínján kell bánni. Bár még foghatók a nyári fajok, a karika, a dévér a szilvaorrú, vagy a kár a jász is, de ezek már némileg elkülönülve találhatók meg a márnáktól. Kisebb-nagyobb csapatokba verődve várják a zord telet, s ha ezekre rábukkanunk, szinte egyáltalán nincs szükség etetőanyagra. Sima ólom-horog kombinációval megfoghatók.

A márnák is vonulnak, de az igazi csapatba verődést általában majd még alacsonyabb hőmérsékleten tapasztalhatjuk, így az etetésnek nagyobb a szerepe, mint a korábban említett fajok esetében. A márna kedveli fanyarabb, erősebb ízeket és illatokat (ugrik az gyakorlatilag mindenre, de nem kell annyira édes kajákat készíteni, mint a dévérnek). Késő ősszel már felesleges komolyabb mennyiséget etetni. Elég lehet kizárólag az etetőkosár használata, vagy esetleg néhány jól megnehezített alapozó gombóc bevetése. Horgászatunk alkalmával a Tímár River Plus etetőanyag-család folyóvízi sajtos kajáját kevertük alapnak, s némi Carp Expert Red Carp és Carpa Carasso keverékkel dúsítottuk. Az utóbbi etetők rendkívül gazdagok, abszolút alkalmasak egyszerűbb alap kaják felhozására.

A csalik közül ilyenkor már az élő anyag kerül horogra, első sorban csonti, giliszta. A márna esetében nem kell fukarkodni, alaposan meg szoktam tűzni a horgot, nem kell sajnálni a haltól a férgeket. Ha már a horognál tartunk, Maruto és Fudo márkát használunk, ebben az esetben az utóbbi Chinu Teflon jelzésű, 8-as és 6-os modelljeire esett a választás. Ezek bőven megtartják a combosabb márnákat is, de még a kisebb keszegekről sem kell lemondani. Optimális választás. Ha hozzájutunk jóféle esőgilisztához, akkor azt két ponton megtűzve, jó lógósra hagyva kínáljuk fel, be fogja hörpölni a márna mindenestül!

Forrás: energofish.hu

Macska

„Házi macskákon végzett megfigyelések kimutatták, hogy az ízletes eledelekből történő tetszés szerinti fogyasztás lehetőségét élvező macskák is a sok (24 órán belül 12-20 alkalommal) történő kis mennyiségű táplálék fölvételt részesítik előnyben a napi egyszeri vagy kétszeri bőséges étkezéssel szemben. Úgy tűnik, a legtöbb macska képes energia fölvételét úgy szabályozni, hogy ne egye túl magát és ne hízzon el ... Ezért észszerűnek tűnik, hogy a macskák napi egy vagy két nagy adag helyett több alkalommal kapjanak kisebb adagokat. Ez a gyakorlatban teljesen bevált, és számos kedvtelésből tartott macskát „igény szerint” etetnek, azaz ahányszor az állat a nap folyamán kéri.
Európában a kedvtelésből tartott macskák átlagos testtömege csaknem 4 kg és napi energiaszükséglete mintegy 1344 kJ metabolizálható energia. Ezt mintegy 100 g száraz táp, vagy egy nagy dobozban foglalt tipikus macskakonzerv tartalmazza. Igen kevés macska képes ilyen mennyiségű táplálékot egyetlen étkezés alkalmával fölvenni, s így naponta legalább két, de inkább több étkezést kell számára biztosítani. Ezért jó gyakorlatnak tekinthető a macskák naponkénti többszöri etetése, étvágyuk szerint. Megoldás az is, ha a macska igénye szerint szabadon járulhat a számára kikészített, s legalább naponta kétszer cserélt eledelhez.”

Forrás: Waltham könyv... — 106-107. oldal

Malac

A takarmány táplálóanyagai közül a fehérje a legfontosabb. Ez természetszerű tartás esetén nem gond, hiszen az őshonos fajták, például a mangalica egyrészt kevesebb fehérjét igényel, másrészt legeléssel, turkálással annak egy részét természetes úton fedezni tudja. Ma ezt az ólban a táppal együtt kell pótolni, ráadásul többet, hiszen a korszerű húshibridek igénye nagyobb. Ezért nagyon fontos a sertés számára a kukorica, melyben megtalálhatók a fehérjék összetevői, méghozzá sokféle aminosav képében. Másik jelentős növényi fehérjeforrás a szója, de ezenkívül állati eredetű fehérjére is áhítozik a sertés szervezete. Ha ezeket nem kapja meg, megáll a növekedése, tökéletlen lesz az emésztése, rosszul épülnek be a szervezetébe a vitaminok, az ásványi anyagok, aminek következményei a hiánybetegségek, a tökéletlen csontképződés, majd a mozgászavarok.
Másik gyakori hiba, amikor az állatok nem jutnak elegendő vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz és nyomelemekhez. Ezek a hatóanyagok nélkülözhetetlenek, mert az egyes élettani folyamatokat szabályozzák, javítják az ellenálló képességet, tehát betegségmegelőző szerepük van. Hiányuk esetén a többi táplálóanyag sem tud beépülni a szervezetbe. Ezért a napi takarmányban feltétlenül gondoskodnunk kell utánpótlásukról. Ez nem csak a hizlalás során jelenthet gondot, hiszen az anyakoca rosszabbul vemhesül és a születendő malacok életképessége is gyengébb lesz.

Forrás: Mit egyen a sertés?

Mókus

Bár a legtöbb mókusfaj növényevő, akad néhány kivétel is, amely rovarokkal táplálkozik. A repülőmókus a kis madarakat és rovarokat is megeszi. Ügyesen siklik a fák között és így könnyen megtalálja a madárfészkeket, a bennük talált tojásokat pedig megeszi. A mókusok táplálkozási szokásai különbözőek, élőhelyüktől függnek. Természetes környezetükben a mókusok tápláléka a dió, a mogyoró, a kukorica, gyümölcsök, levelek és gombák. Egyes vadon élő fajok elfogyasztják a rovarokat, a kisebb madarakat és kis állatokat, a gombákat valamint a madártojást is. A kertekbe, parkokba látogató vagy ott élő mókusok tápláléka a mandula, a narancs, az alma, a paradicsom és egyéb növények. A háziállatként tartott mókusok pedig többnyire húsmentes étrendre szorulnak, elsősorban kukoricát, olajos- vagy egyéb magvakat kapnak enni. Ha a kis rágcsáló kutyaeledelt vagy ételmaradékot talál a ház körül, azt is jóízűen elfogyasztja. Alapvetően nem válogatósak, a téli szezonra pedig összegyűjtik és a fák odvaibba vagy földbe ásott üregekbe rejtik az az élelmiszert. Többek között ezért sem kedvelik a kertészek a mókusokat.

Forrás: haziallat.hu

Lunda

A lundák szinte kizárólag halakkal táplálkoznak, emellett fogyasztanak még rákokat, kagylókat is. Táplálékukat a tengerből szerzik, kis csapatokban vadásznak a víz alatt úszva. A csőrükben egyszerre 30 halat is tarthatnak!

Forrás: A legszínesebb északi madár

Lombszöcske

A zöld lombszöcske ragadozó, de gyümölcsöt is szívesen fogyaszt.

Forrás: alltkedv.eoldal.hu

Lótetű, Lótücsök, Lóféreg, Lóbogár, Vakondtücsök

A lótetűnek nem a növény a fő tápláléka. Rovarokat eszik és rengeteg káros lárvát pusztít el. Szereti a nedves talajt, ezért az öntözött kertek ágyásaiban szívesen betelepszik. Tavaszi reggeleken jól láthatóak a közvetlenül a felszín alatt kanyargó, tetején kicserepesedett járatai. Az útjába kerülő fiatal zöldségeket elpusztítja. Könnyű felismerni a kártételét: a palánta lankad, úgy tűnik, mintha kissé beljebb húzták volna a földbe és ha kihúzzuk hiányzik a gyökere.

Forrás: plantae.hu, gazigazito.hu

Ló

Sokan azt hiszik hogy a széna és a szalma ugyanaz, pedig nem. A széna a szárított fű,ezt eszik a lovak. A szalma pedig a gabona maradéka, ezt alomnak használjuk. Ezenkívül a lovak még zabot vagy kukoricát, tápot esznek. A vitaminokban gazdag tápoktól erősebb lesz az immunrendszere. A lovakat a legelőre is kiengedik minden nap vagy akár egész nap. Ilyenkor füvet is legelnek. Szeretik az almát, répát, dinnyehéjat.

Forrás: Tünde és a lovak

Liba

Naposlibáknak szoktak lúd indító tápot adni, aztán 3 hetes koruk után nevelőt, kb. 6 hetes koruk után befejezőt.
De nálunk volt, hogy minimális tápozással is gyönyörű, nagy libák nevelkedtek, két hetesen hoztuk őket, addig tápot kaptak, utána már csak darát, később szemes takarmányt (kukoricát, búzát, árpát), meg nagyon sok zöldet. Imádnak legelni, sok fű kell nekik.

Forrás: gyakorikerdesek.hu

Lisztkukac

Legelőször is lisztkukacokat kell szereznünk, amellyel elindíthatjuk a kolóniánkat. Ez legegyszerűbben egy állatkereskedés segítségével oldhatjuk meg, ahol 80-90 forintért már lehet kapni kis dobozkákban lisztkukacokat. Ezután egy nagyobb, jól lezárt, de felül lyukacsos edénykét kell szereznünk, amelyet valamilyen sötét, száraz helyen tartsunk. Ennek az aljára tegyünk fűrészport, rá korpát, zabpelyhet végül a tetejére liszt és zsemlemorzsa keverékét. Így elkészített tálba tegyük bele a kiszemelt pácienseket. Hetente egyszer adjunk a tenyészetünknek valamilyen ennivalót (lisztet, korpát, zabpelyhet, száraz kenyérdarabokat stb.). Néhány naponta azért adjunk nekik egy almacsutkát, kis sárgarépát, vagy bármilyen nedvesebb ételt is. Ezután már csak várnunk kell úgy egy fél évet, és a teknőseink legnagyobb örömére egy nagy halom lisztkukacunk lesz.

Forrás: teknos.eoldal.hu

Lepke, pillangó

A felnőtt lepkék nem igényelnek sok táplálékot, inkább a nektárban lévő cukorra van szükségük az energia pótlásához. Ezt a folyadékot az élénk színű virágok kínálják nekik. A virágokon a lepkék kinyitják addig feltekert nyelvüket, és a virág belsejéből kiszívják a ragacsos nektárt. Vizet a pocsolyákból és a patakokból isznak, ha megszomjazak.

Forrás: Tücskök, bogarak és más apró állatok

Láma

A lámák kizárólag növényevők, legtöbbször a bokrok ágait és leveleit eszik, de általában minden növényt és levelet megesznek amit csak találnak. Úgyanúgy mint a tevék, ők is napokig kibírják víz nélkül és a víz fontos részét a megevett növényekből szerzik. A lámák kérődző állatok, ami azt jelenti, hogy kétszer emésztik meg a táplálékot, ami segít abban, hogy kis darabokra őröljék a szilárd növényeket és több tápláló anyagot nyerjenek.

Forrás: haziallat.hu

Lamantin, manátusz, tengeri tehén

A lamantin életmódja meglehetősen megegyezik a többi szirénáéval. A vízben növő füvet legeli le. Mivel a déli félteke folyamainak nyugodt pontjain tömérdek vízinövény tenyészik, nem kell koplalnia és nem is kell messzebb úszkálnia, hogy táplálékhoz jusson. Annyit eszik, hogy gyomra és bélcsatornája teljesen megtelik táplálékkal s ha jóllakott, gyakran leheveredik sekély partokon, úgyhogy orra kinyúlik a vízből s így ne kelljen folyton alábuknia és felemelkednie; ilyen helyzetben órákig alszik. Ébrenléte alatt csak akkor bukkan a víz fölé, ha lélegzetet vesz, ez azonban, noha légtartói nagyok, gyakran következik be s ezért leginkább sekély pontokon tartózkodik. Pározásának idejét még nem ismerjük és szaporodásáról sem tudunk sokat. Egyesek szerint a nőstény egyszerre két kölyköt szül, mások csak egyről tudnak. Az anya nagyon ragaszkodik kölykéhez. Mindenütt üldözik, mert húsa ugyan egészségtelen és lázat okoz, de ízletes.

Forrás: Brehm: Az állatok világa

Lazac

Ez a halfaj a tengerben aktív vadász, és gyakran rajokban él. A fiatal lazacok tápláléka: rovarok és más kis folyami állatok. A tengerben élők tápláléka: halak, például Ammodytidae-fajok és fiatal heringek. Többek között a sötétcápa vadászik rá. Ebben a csontos halban főleg a Tentacularia coryphaenae nevű galandféregfaj élősködik.

Forrás: Wikipédia

Lajhár

Rügyekkel, fiatal hajtásokkal és gyümölcsökkel táplálkoznak és a levelekről lenyalt bőséges harmat elegendőképpen pótolja a hiányzó vizet. Kétségbevonhatatlan lomhaságot mutatnak élelmük megszerzésénél és elfogyasztásánál: megelégedettek, igénytelenek és napokig, sőt egyesek szerint hónapokig is tudnak éhezni és szomjazni a nélkül, hogy ebből káruk lenne. A fát addig el nem hagyják, míg élelmet találnak rajta; csak ha már szűkében vannak, akkor vándorolnak tovább; lassan leereszkednek a mélyebb ágak között, keresnek egy helyet, ahol a szomszédos fa ágait elérik, átnyúlnak és átkapaszkodnak. Evéskor rendesen hosszú karjaikkal húzzák magukhoz a távolabb levő ágakat s ezekről a leveleket és a gyümölcsöt karmaikkal tépik le; majd mancsaikkal viszik szájukhoz. Hosszú nyakuk is segítségükre van a levelek lelegelésében.

Forrás: Brehm: Az állatok világa

Küllő

a hangyabolyt talál, oldalról megfúrja és szó szerint kiirtja belőle a hangyákat. Néha karhosszúságú lyukat is vág az erdei vöröshangyák bolyaiba. A várukat védő hangyákat hosszú, ragadós nyelvével szedi össze. Előfordul az is, hogy a méhkaptárt lékeli meg.
Télen is itt marad. Akkor a keményre fagyott bolyokkal is elbánik. Ha leesik a hó, a madár meglepő biztonsággal találja meg a „hangyás” helyeket. Lehet a hó akár 25-30 cm magas is, a zöld küllő vagy szétdobálja azt, vagy ha nincs más megoldás, alagutat fúr magának a talajig.

Forrás: wekerletelep.hu

Küsz

Három-négyéves korában válik ivaréretté. Az ívási időszakot megelőzően az ivarérett tejesek fején és testének elülső részén fehér nászkiütés (dorozsma) jelenik meg. Április-május-júniusban csapatosan vonulnak megszokott ívóhelyükre, a folyók parti sávjába, a legfeljebb 20-30 cm mély kavicsos aljzatú részekre. Az ívás a kavicsos mederfenéken két részletben történik, látványos nászjáték mellett, 18-19 napos időközzel. Az ikraszemek száma 15-23 ezer között van, méretük 1,4-1,6 mm. Az ívás kőmérsékleti optimuma 12-18 közé esik, a kikelő lárvák az ívóhely kavicsai között maradnak a szikanyag teljes felszívódásáig.

Forrás: wikipedia.org

Kuvik

A rovarokat az alkonyati órákban kapja el, besötétedés után kisemlősökre és madarakra vadászik.

Forrás: Wikipédia

Kullancs

Kifejletten főként az emlősök vérszívói, de – különösen a lárvák – olykor madarakból és hüllőkből is szívnak vért. Életük során két vagy három gazdaegyedből táplálkoznak, ennek alapján „kétgazdás” vagy „háromgazdás” fajokról beszélünk. A trópusokon egygazdás fajaik is vannak. Ez jelentősen befolyásolja az általuk terjesztett egysejtű-, baktérium- vagy vírusfertőzések járványtanát.

Forrás: bagira.eu

Kaméleon

A kaméleon kizárólag élő eleséggel táplálkozik. Ez olyannyira igaz, hogy nagyon gyakran egy olyan eleségállatra sem mozdul rá, ami bár él, de nem mozog. Legtöbbször kivárja amíg az megmozdul, és utána vadássza le. Tápláléka részben lehet tücsök. A barna vagy a banán tücsköt etessük vele, esetleg a sávos tücsköt, bár ez utóbbi apróbb méretű és így többre lesz szükség belőle. (Az állatot lehetőleg délelőtt etessük, így egy egész napja van arra, hogy összelövöldözze magának a terráriumában mászkáló eleséget.) A tücsök és a megfelelő méretű sáska a legpraktikusabb mint fő eleség, mert tápanyagtartalmuk kiváló és könnyen tarthatók a feletetés előtt.

Forrás: A kaméleon tartása

Kakukk

Fő tápláléka elsősorban a tömegesebben élő hernyók, csupasz és szőröstestűek egyaránt; kisebb mennyiségben bogár és rovar. Ezeket legnagyobbrészben a fák lombkoronájában keresi, közöttük az emberre különösen az erdei és gyümölcsfák lombozatát csapatosan rongáló búcsújáró, fenyő, apáca, aranyfarú, füzi és gyűrűs szövőpillék hernyói a legjelentősebbek és leggyakoriabbak; a szőrös hernyóknak a kakukkon kívül alig van egyéb pusztítója. Hernyójárásos helyeket hosszasabban több kakukk is megszáll s így a kezdődő helyi rovarkár elhatalmasodásának nem egyszer gátat is vet; bővebb kakukkszám egyúttal figyelmeztetője is a keletkezőben lévő hernyóinváziónak.

Forrás: Brehm - Állatok világa

Kisborjú

Az egészségesen született borjú születése után 1-2 órán belül feláll és szopik. Az anyjukat szopó borjak 30-40%-ánál nehéz eldönteni, hogy mikor és mennyi föcstejet kaptak, ezért célszerű a borjút egy órán belül föcstejjel (a tehéntől, vagy szopókás edényből) megszoptatni. Ennek adagja 2-3 l lehet, ami megfelelően védi az újszülöttet a fertőzésektől. Az anya föcstejének minősége persze függ a fajtától, attól, hogy az állat milyen betegségeken esett át, milyen életkorú, de attól is, hogy ellés előtt mennyi ideig csepegett a teje a tőgybimbókból. Az újszülött gyors és megnyugtató ellátása a jó minőségű anyai föcstejjel azért olyan fontos, mert a 4-5%-os újszülöttkori elhullás felét a borjak elégtelen ellenanyag-ellátása okozza. Ez jól ellenőrizhető a vér immunglobulin szintjével. A kedvező érték 50-80 g/l IgG, amíg a 10 g/l IgG érték a kedvezőtlen alsó határnak tekinthető.

Rendszerint a borjú testsúlyának 8-10%-ának megfelelő tejet vagy tejpótló szert itatunk meg az újszülött állattal. Választás előtt ezt a mennyiséget fokozatosan csökkentjük. A tej teljes értékű és kiváló, de drága takarmány. Helyettesítésére többféle, jó minőségű tejpótló áll rendelkezésünkre. Az itatás rendszerint 50-80 napig tart. Az 50-55 napos választás azért kedvező, mert ez alatt az idő alatt a borjak megfelelő átmenettel rászoktathatók a szálas és abraktakarmányra, közben pedig mozgásigényük, s vele társas és játékos viselkedésük oly mértékben erősödik, ami már választásuk után csoportos elhelyezésüket is indokolja (a háromhónapos borjú megsínyli a szűk ketrecet). Kéthetes borjak elé szoktatásként már célszerű némi abrakot és jó minőségű szénát is adni. Az abrak bendőben lebomlott illózsírsavai serkentik a felszívó hám kifejlődését, míg a szálas takarmány a bendő falának izomzatát erősíti, és már egyhetes életkortól segíti a kérődzőreflexek működésének kialakítását.

A fokozatos szoktatás eredményeként a naponta 0,8-1 kg abrakot elfogyasztó borjak elválaszthatóak. Ezek súlygyarapodása 600-700 g/nap körüli. A holstein-fríz fajta esetében általában 75-80 kg testsúlyt érnek el választásra, míg a magyartarka vagy egyéb húsborjak többet is. A nevelési szakasz végére a szarvtalanítást és természetesen a súlymérést is érdemes elvégezni. A tejpótlók kiválasztásánál ügyelnünk kell arra, hogy ezek lehetőleg 20% nyersfehérjét és 16-18% nyerszsírt tartalmazzanak a megfelelő vitamin- és ásványi kiegészítéssel. A feleslegesen megmaradt föcstej is jó takarmány lehet (általában háromszoros hígításban itatjuk), de csak akkor, ha nem véres vagy genynyes, illetve ha nem Colival vagy Pasteurellával fertőzött, antibiotikumokkal kezelt tehéntől származik.

Forrás: mezohir.hu

Katica

A katicabogarak túlnyomórészt levél- és pajzstetvekkel táplálkoznak, ezért rendkívül hasznosak. Tenyésztési kísérletekből tudjuk, hogy egy lárva fejlődése során több száz, esetleg 1000 levéltetűt is képes elfogyasztani.

Forrás: tananyag.almasi.hu